Alternatív történelem - VII.

„Mélységes mély a múltnak kútja.” - Ezzel a mondattal kezdődik Thomas Mann József és testvérei című műve.

Alternatív történelemmel nem csupán az irodalom foglalkozik. Az csupán az egyszerűbb eset Mi a bonyolultabb? Amikor a történettudomány is alternatív történelmet tanít.

——–

A különbség mérhetetlen.

Az irodalmi alternatív történelem a valóságostól többé vagy kevésbé elrugaszkodva saját idősíkot épít, nem tart igényt a valóságszerűségre, nem akarja összetéveszteni az általa konstruált históriát a tényleges történelemmel. Ezt olvasójával többféle módon is közli, sohasem lép fel olyan igénnyel, hogy az igazi történelmet akarja helyettesíteni.

A tudományosan (vagy tudományos igénnyel, a színvonal itt mindegy) konstruált történelemtermészete merőben más. Ez alapvetően politikai természetű. Nem jellemezhető a tárgyilagosság, vagy a tényszerűség fogalmával - mert ezekkel vajmi kevéssé törődik. Legfeljebb annyiban izgatja, hogy a mondandója legyen hihető. Mert az ilyesféle történetírásban a hihetőség fontosabb a valóságnál.

Sajnos a hihetőség sokkal tágabb dimenzió annál, mint amit a hétköznapi ember felőle gondol. A legvadabb képtelenségek is hihetővé válnak, ha van a hitnek motivációja. Néha meg éppen a valóság tűnik hihetetlennek.

A tudományos alternatív történelem nagyon komolyan számot tart rá, hogy elhiggyék, komolyan vegyék, valóságnak tekintsék. Sőt: valóságnak tekinteni kötelező.

Nem a hétköznapok dimenziójában mozog: Politikai céljai vannak. A leggyakrabban (Szűcs Jenő kifejezésével élve) jogforrás jelleggel írja át a történelmet.Legalizálni akarja valaminek a megkaparintását.

——–

Az irodalmi alternatív történelem érdekes új idősíkot képez, ellenben a tudományos alternatív történelem a jelen gyakran kisszerű érdekei alapján át akarja írni a múltat - illetve mit akarja, át is írja. Mindig visszamenőleges hatályú. A múltat gyúrja-formázza-alakítja-nyirbálja-húzza-heréli addig, amíg nem tudja neki tetsző formába torzítani.

“Semmi sem változik gyorsabban, mint a változatlan múlt… ”
A nyolcvanas évek elején az akkori csehszlovák történetírás dús fantáziával kiszínezte a források hézagait és a sohasem volt Nagymorva Birodalom gigantikusra puffasztott ködfelhőjével megteremtette a XX. századi Csehszlovákia történeti előképét a VIII-IX. században.
Ehhez persze nemcsak a magyar, hanem más nemzetiségű kutatóknak is volt szavuk. Még egy kiváló japán történész (Senga Turu) is elmondta a véleményét. Nem is úgy volt. Sőt.

Munkájuk nyomán megszületett a kettős Morávia elmélete, amely - a nagymorva és egyéb fantazmagóriákkal ellentétben - források adataival bizonyítható. Többek között A bajorok és karantánok megkeresztelkedése című irattal.

A politikai alternatív történetírás hasonló esetekben nagyvonalúan mellőzi a forrásokat. Tovább halad a megkezdett úton, a közte és a valóság közt tátongó olló nyílása egyre nagyobb. Azóta kiderült, hogy Csák Máté hozta létre az első szlovák nemzetállamot - az így művelt történetírás földjén nem is teremhet egyéb hasonló bolondgombánál. És amellett - a nacionalista és irredenta történetírás szokása szerint - teli torokból nacionalizmussal és irredentizmussal vádol mindenki mást.

——

Azon senki sem lepődik meg, hogy a román történetírás - amely köztudottan, de nem megalapozottan a dákok utódainak tartja a románokat - nem fogadja el a dákoromán kontinuitás kérdésében mások véleményét. Azon sem, hogy az orosz történetírás a mai napig sem óhajtja tudomásul venni, hogy a kijevi Rusz alapításával kapcsolatban a világ a varég elméletet fogadja el.

Történelem és politika még ma is ezer szállal kapcsolódik egybe.

——

A modern magyar történelem eddig elég keveset foglalkozott azzal, hogy a Trianont kezdetben keményen elítélő szovjet politika mikor, miért és hogyan lett Trianon-párti. Sejtjük nagyjából, de újra és újra rácsodálkozunk a két világháború közötti magyar politika hihetetlen dilettantizmusára.

Az orosz csapatok az első világháború idején nem boldogultak a Kárpátokkal. A másodikban radikálisan megkerülték a problémát. A szokása szerint időben köpönyeget váltó Románia segített nekik, de volt azért itt B-terv is. Kreáltak egy nemzeti felkelést, és jó előre egyezményt kötöttek a katonai segítségnyújtásról. Vagyis arról, hogy a felszabadító szovjet csapatok a szlovák lakosság segítségével átjutnak a Kárpátokon. Grecsko marsall a könyvében (A Kárpátokon át) a szovjet marsallok szokásos álszent modorában meséli el a történteket. Szovjet szem nem marad szárazon a meghatottságtól…

Csak azt felejti el közölni, hogy a Trianonban Csehszlovákiának ítélt Kárpátalját Kárpát-Ukrajnává keresztelték át és lenyúlták. Az önzetlen segítségnyújtásnak ára volt. Nehogy még egyszer megllítsák az orosz seregeket a Kárpátok hegyei…

Ez is alternatív történelem; a gyalogjáró fajtából. Ez nem fikció, hanem közönséges hazugság.

—–
Az a gyanúm, hogy az irodalmi alternatív történelemre igen nagy szükség van. Még a valóságtól legmesszebbre rugaszkodó alternatív mű is igazabb, mint a politikai célzatú sunyi történelem-átírás.

—

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK.