2010. március 21., vasárnap

A Nyugat érdeke volt Magyarország német katonai megszállása?

A következőket az Ungváry Krisztián történésszel folytatott beszélgetés kapcsán írja a hogyishívják:

http://www.fn.hu/magazin/20100320/szovetseges_erdek_is_volt/

“a magyar fegyverszüneti tárgyalások részleteit pont a szövetségesek szivárogtatták ki, mivel nekik érdekükben állt, hogy a náci Németország megszállja Magyarországot. A történész szerint a stratégiai lépés megtételétől azt várták, hogy jelentős német erőket fog elvonni a többi frontról.”

Mielőtt mélyebben merülnék az interjú nagyon is érdekes kijelentéseinek taglalásába, megjegyezném, hogy a közismert történelmi portál cikke meg kifejezetten arról számol be:

http://www.mult-kor.hu/20100319_keveset_tudunk_a_nemet_megszallas_okairol

hogy:

“Egy új kutatás szerint az amerikai titkosszolgálat provokálhatta ki az akciót, ami a szélsőjobboldal előretörését, és a végső megoldás hazai megindítását hozta magával.”

Na, kérem szépen?

Hogy is van ez?

——-

“Ungváry Krisztián történész elmondta, a megszállás kidolgozásának fő motivációja az volt, hogy a németek pontosan ismerték az ekkoriban már folyó magyar fegyverszüneti tárgyalások részleteit, másrészt a keleti front már a Kárpátokhoz közeledett vészes ütemben. A német szintetikus olajgyárakban már akkora károkat okoztak a szövetséges bombázások, hogy a német hadsereg mobilitásának megőrzéséhez nélkülözhetetlenné váltak a zalai olajmezők és a hazai üzemanyag-előállítás. Elsősorban ez a három tényező tette stratégiailag kiemelt fontosságúvá, Magyarországot 1944 elején.”

Ezeket eddig is tudtuk. Beleértve azt is, hogy a németek pontosan tisztában voltak a hátuk mögött folyó fegyverszüneti tárgyalások alakulásával részint kitűnően működő, a magyar politikai és katonai elit minden dimenziójában jelen lévő hírszerző szolgálatuk, részint a magyar vezetők dilettáns indiszkréciói miatt.

Csakhogy:

“A sors fintora, hogy a magyar fegyverszüneti tárgyalások részleteit pont a szövetségesek szivárogtatták ki, mivel nekik érdekükben állt, hogy a náci Németország megszállja Magyarországot. A történész szerint a stratégiai lépés megtételétől azt várták, hogy jelentős német erőket fog elvonni a többi frontról.”

Ez így mindenképpen új. Nem azért, mintha nem tudnék nagyon is elképzelni az amerikaiak nevében tárgyaló Dulles, illetve az általa irányított, a tradicionális európai titkosszolgálatokhoz képest feltűnően amatőrnek tűnő OSS részéről valami bárgyú ügyetlenséget, kétbalkezes, véletlen kiszivárogtatást. De sohasem hittem volna, hogy ennek döntő jelentősége lehetett.

“Mindezt azonban jóval összetettebb kérdésként kezeli Borhi László, aki nagydoktori dolgozata gondolatait egy évvel ezelőtt publikálta a HVG-ben. Ebből kiderül: az Egyesült Államoknak már 1943 őszén az állt érdekében, hogy Magyarországot megszállják a németek. Szerinte „mindezek fényében újra lehetne gondolni a magyar történetírás fősodrában évtizedek óta egyeduralkodó nézetet, miszerint az 1942 márciusa óta hivatalban lévő miniszterelnök, Kállay Miklós tehetetlenkedése miatt nem sikerült a kiugrás, és ezzel az ország eljátszotta a Nyugat szimpátiáját”.”

Meglepődnék, ha Borhi László nem hosszas kutatómunka eredményeképpen jutott volna erre az álláspontra. Mivel a történelmi tudatba jegecesedett dogmák rendszerét meglehetősen kényes pontos támadja, valószínűleg nem könnyen szánta rá magát, hogy előálljon vele.

Ha magányos kívülálló mondaná, könnyedén lehetne nekiszegezni napjaink gügye megszokása értelmében a minden szokatlannal szemben alkalmazott, univerzális összeesküvés-elmélet-vádaskodást - ami a leghülyébb kritikust is fel szokta menteni az érvelés kényszere alól.

De ha valaki egy nagydoktori dolgozat koncepciójaként áll elő vele, arra már kötelező odafigyelni…

“Borhi a cikkben élesen fogalmaz: szerinte Magyarország megszállását azért akarták elérni, hogy ezzel csapatokat vonjanak el mind a nyugati, mind a keleti frontról, ezáltal megkönnyítve a közelgő partraszállás csapatainak helyzetét.”

A szokásos titkosszolgálati majomketrec-gondolkodás alapján ez teljesen hihető. Igazából még hibáztatnunk sem szabad érte az angolszász hatalmakat; ez a kakikeverés számukra két ellenséges ország szembeállítását jelentette akkor - 1944 nyarán.
“A történész kutatásaiból kiderül, hogy 1944. március 16-án három angol ejtőernyős ért földet Battonyánál, akik a magyar vezetésnek hoztak ajánlatot Roosevelt-től: ha a magyarok kiugranak, szövetséges csapatok szállják meg őket. Mindezt azonban az elhárítás jelentette a németeknek, és Borhi szerint ez váltotta ki a megszállás azonnali elrendelését.”

Naiv történetnek tűnik, bár az amerikaiak nagyon sok hasonló kalandot bonyolítottak a háború alatt. Azt viszont nemigen hiszem el, hogy pusztán emiatt döntött Hitler a megszállás mellett.

Egyedül a nevetséges ejtőernyős operett-sztori bizonyítaná, hogy a szövetségesek kiprovokálták az ország megszállását?

Az interjú más konkrét utalásokat nem tesz. Hogy Borhi László nagydoktori dolgozatában még mivel támasztja alá a tézisét, ebben a pillanatban nem tudom.
A megszállás nem ad hoc kitervelt akció volt, már legalább fél esztendővel korábban fontolóra ették a németek; a tervét is elkészítették.

A magyar vezetés régóta tudott róla, csak nem vette komolyan. Erről például a történelmi portál egy évekkel korábbi cikke is részletesen beszámol:

http://www.mult-kor.hu/20040318_halalkanyar_1944_marcius_19

“Lipcsey-Magyar Sándor pozsonyi katonai attasé már 1943 októberében értesítette a vezérkar illetékeseit. Ezeket és az ilyen értelmű információkat azonban Szombathelyi Ferenc, a honvéd vezérkar főnöke mindvégig vaklármának, illetve a németek diplomáciai nyomásgyakorlásának értékelte, és ilyen értelemben tájékoztatta a politikai vezetést.”

A megszállást megelőzően a magyar vezérkar még pontos térképpel is rendelkezett a megszállást végrehajtó német alakulatok elhelyezkedéséről:

“”Ezen nemcsak az osztrák határ körül gyülekező valamennyi német alakulatot tüntették fel azok pontos helyével és harcértékével együtt, hanem a német erőket pirossal, vagyis az ellenség színével jelölték” - állítja Ravasz István hadtörténész-muzeológus.”

Nem volt tehát váratlan. Horthy pontosan tudhatta, miről szól a Klessheim-be kapott meghívó, hogy mit is kockáztat.

De ezt is tudtuk már.

Az új tényező: a szövetségesek felelőssége.

——–

A cikkek hátterében roppant súlyos kérdések lappanganak.

A legfontosabb::
Ki és mennyiben felelős Magyarország 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállásáért - és mindazért, ami utána következett?

A kérdés még korántsem tisztázott.

——-

Nincsenek illúzióim a nyugati érdekekkel kapcsolatban. A nyugati jóindulatban meg egy csöppet sem hiszek.


- Végezzenek minél gyorsabban! - mondta Lord Palmerston az orosz követnek. Szétosztották országunkat, pedig semmibe sem került volna vétót mondania…

Lehet, hogy az orosz beavatkozás akkor is megtörténik - de mi bizonyítja?
———

A kedves jó Nyugat asszisztált a szabadságharcunk leveréséhez - utána pedig jól megbüntetett bennünket, amiért Habsburg-uralom alatt maradtunk. Nemes egyszerűséggel szétosztották országunkat a seggnyalóik között.

Millerand békekonferencia-elnök párját ritkítóan álszent és hazug úgynevezett kísérőlevele

http://hu.wikisource.org/wiki/A_Sz%C3%B6vets%C3%A9ges_%C3%A9s_T%C3%A1rsult_Hatalmak_K%C3%ADs%C3%A9r%C5%91levele_a_magyar_B%C3%A9kedeleg%C3%A1ci%C3%B3_Eln%C3%B6k%C3%A9hez_%28Millerand-lev%C3%A9l%29_1920._m%C3%A1jus_6

egyértelműen a nyakunkba varrta az erkölcsi felelősséget. Nem vigasztal bennünket, hogy valószínűleg ez volt minden idők legdilettánsabb békekonfereniája.

-Ez béke? Ez húsz év fegyverszünet! - mondta egy bizonyos francia marsall. Tudta, mit beszél…

——

- Az USA nem tekinti potenciális szövetségesének Magyarországot. - nyilatkoztatta ki Eisenhower elnök 1956. november 3-án.

Legalább kussolt volna…

——-

És most?

Most mit várhatunk?

Megvédene bennünket a NATO? Kitől?

Az EU mennyire jó nekünk? Mi hasznunk belőle?

(Hogy néhány százezer honfitársunk szabadon kóringyálhat Nyugaton? Egyébként nem azt tennék? Ahogy általában ott kujtorgott magyarul nem tudó grófjainktól kezdve minden komprádorunk háromszáz éve…

Ez ellenérték például a magyar mezőgazdaság elképesztő leépítéséért?)

Az EU retorikájával szöges ellentétben álló szlovák nyelvtörvénnyel kapcsán kiderült, mire számíthatunk..

——-

Magunknak kell a sorsunkat a kezünkbe vennünk.

Még van rá esélyünk.

Nem hallgathatunk se a Nyugatra, se a saját komprádorainkra….

Figyelmen kívül kell hagynunk a divide et impera minden jelenlegi megnyilvánulását.

——

Akinek a foga fáj, tartsa rajta a nyelvét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése