Ilyenkor lágy szőnyeg lesz az idő,
Plasztikus pillanatok fövenye,
Pihentető, szelíd holtág a létben,
Meghitt alvás és boldog álom -ébren;
Véd s támogat, mint büszke várfalak;
De elcsobog, mint vad hegyi patak.
——
Sok kavics-pillanatnyi délután,
Minden kavics emlék marad csupán,
——
S mégis ilyenkor élünk igazán…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése