Tél-megszállás

Trónját vesztett Tél király,
Újra sorompóba áll,
Talán bizony eltökélte:
A farsangért bosszút áll.
—-
Márciusnak idusán
“Talpra magyar” ritmusán
Erőszakos hóvihara
Egy országot vert kupán.
—–
Sírnak-rínak az egek,
Felhő-függöny szétreped,
Márciusi hó-tömkeleg
Lepi be az ünnepet.
—–
Tél röhög az ablakon,
A síkság: fehér flakon;
Tízezernyi honfitársunk
Fogságban az utakon.
—-
Megszálló jeges horda,
Haláli fehér forma;
Nem váratlan – hetek óta
Mondta minden csatorna.
—–
Fagyott kocsisor sajog,
Súlyos lánctalp kanyarog;
Időjárás jóslatoknak
Nem hisznek a magyarok.
—-
Jégből való lánc csörög,
Szenvedő Tavasz hörög;
Széllelbélelt politika
Kárörvendve hőbörög.
—-
Földünk fásultan forog,
A végzet gyomra korog;
Ha tudunk a zsákutcáról,
Mért megyünk be, magyarok?