A tudós pap

A történetet Hermányi Dienes József közölte, állítása szerint az ő idejében történt, és meg is nevezi a szereplőket.
—-
Szóval adva a következő két szereplő:
A nagy tudományú pap.
A kalandor.
Nevezetesen:
A pap K. Vásárhelyi András, a szászvárosi eklézsia prédikátora.
A kalandor Kerekes Pál, aki valaha enyedi diák volt, katonának állt, a bajorországi hadjáratban jelentős zsákmányt szerzett, abból meggazdagodott férfiú, aki nem egészen egyenes úton pénzen még armálishoz is jutott, történetünk idején már nemesember volt.
Ezek találkoztak egyszer, valahol az út mentén.
A szászvárosi prédikátor tekintélyes ember volt, négylovas kocsival poroszkált éppen a határban, amikor a másikkal találkozott.
Kerekes éppen lóháton tartott valahová, de kicsapta legelni a hátasát, maga pedig megpihent, és – kiszolgált katonák szokása szerint – pipázott.  Mellette még szalonnázott is. Vásárhelyit megpillantva felemelkedett, köszöntötte az egyházi férfiút, és – amint a kocsi megállt – nekiszegezett egy kérdést:
- Kegyelmed tudós ember. Feleljen nekem egy kérdésre!
A pap önelégülten húzta ki magát a kocsi ülésén.
- Csak mondja kend!
A “kend” titulus parasztot illetett, sértésnek szánta a pap. Kerekes kissé össze is húzta a szemét, de más jelét nem mutatta a sértődöttségnek.Inkább mintha magában kuncogott volna.
- Akkor kérdeznék!
- Kérdezzen kend!
- Feleljen kegyelmed: Jézus Krisztus mezítelenül ment fel a mennyekbe, vagy felöltözve?
És elfordult, ne lássa Vásárhelyi a csúfondáros vigyort az arcán.
A pap eltátotta a száját. Mit feleljen erre? Lehet erre egyáltalán jól válaszolni?
Kerekes uram kajánul elvigyorodott.
Mit tegyen a pap? A lehető legjobb megoldást választotta. Oldalba vágta a kocsist:
- Hajts, az anyád istenit!
Válasz nélkül porzott el…