Mi kell ahhoz, hogy valaki jó író legyen? Igen sokféle választ
olvastam már, a legtöbb a szerencsére vagy merőben külsődleges
tényezőkre volt kihegyezve.
Akadt már olyan magyar íróember, aki számos nyelvet beszélt, igen jól
tudta eladni magát, nemzetközi kapcsolatok kiterjedt hálózatával
rendelkezett, képes volt befurakodni bárhová, félrevezetni akárkit, és a
tollat sem forgatta rosszul. Csak éppen erkölcse nem volt. Anélkül meg? Díjat persze lehet nyerni…
Volt egyszer egy Zerffi Gusztáv nevű tollforgató…
Jó nevű kritikus volt, a Honderű című divatlapnál tevékenykedett.
Mint kritikus, a mű-népiesség olyan édeskés-nyálkás termékeit dicsérte,
amelyek ma már olvashatatlanok.
Amikor feltűnt a színen Petőfi Sándor, Zerffi esküdt
ellensége lett a nagy költőnek, egyik elfogult recenziót a másik után
írta ellene. Ki ez a Petőfi? Nem is tud verset írni! Megszegi a kánon
szabályait! Jöttment vidéki tahó!
Zerffi Gusztávról Frank Tibor írt kitűnő könyvet (Frank Tibor: Egy emigráns alakváltásai. Zerffi Gusztáv pályaképe 1820–1892. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985, 330 p.)
Rövid szabadságharcos pályafutás után (általában számvevő, géhás, stb
szolgálatban, a bőrét sose kockáztatta) Zerffi mester legkésőbb 1849
végén az osztrák titkosszolgálat fizetett ügynöke lett. Minimum tizenöt évig űzte ezt a mesterséget. Időnként személyesen Alexander Bachnak jelentett.
Mint spicli, varázslatos “karriert” futott be. Ő
lett a legjobban fizetett osztrák besúgó. Előbb a magyar emigráció
bomlasztásán fáradozott, Kossuth, Szemere, Vetter Antal környezetében
tűnt fel, később külföldiek nyakára küldték: Gottfried Kinkel, sőt Karl Marx “munkatársa” lett. Mindenkit félrevezetett.
A ritka alattomos spion spicli-hivatásának gyakorlása közben tudományos munkára is szakított időt, sőt, ő lett a londoni Royal Historical Society tanácsának egyik első elnöke….
Hát ha még erkölcse is lett volna…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése