Aki egy napig se volt párttitkár

Ezt a történetet ma hallottam, lehetetlen nem feltennem.
—————-
Kis hazánk egyik kisvárosában történt a Kádár-korszak idején. Állítólag ez a legrövidebb magyar párttitkári megbízatás története.
Szóval a legkurtább idejű párttitkár…
—–
A kisváros egyig legmarkánsabb építménye már akkor is a börtön volt. Eme műintézmény pártitkárává nevezték ki XY-t egy szép tavaszi napon.
Egészen pontosan április 30-án.
(Az év, a név és a helynév maradjon titok, a helyiek biztos felismerik.)
——–
Szóval XY egy szép április 30-án a helyi börtön pártitkárává avanzsált. Ez volt élete legboldogabb napja. Áldozatos küzdelmének gyümölcsei most végre beértek.
Ragyogott a boldogságtól, köpcös termetével úgy járkált fel-alá, mintha valóságos Adonisz volna. Meg fogják látni az elvtársak! Ő megmutatja!
Micsoda megtiszteltetés!
Mi legyen az első pártitkári teendője?
Megvan!
Milyen nap is következik április 30. után?
Hát május elseje!
A felvonulás!
Itt fog elvonulni a menet a börtön előtt! A városi pártitkár elvtárs is erre jön! Talán még a megyei párttitkár elvtárs is!
A köpcös disznószeme felragyogott. Most kitesz magáért!
XY olyan hajszát csapott, hogy az összes fegyőr kedélybeteg lett, de még az elítéltek egyike-másika is új időkről kezdett pusmogni zugdohányzás közben.
Volt ám díszítés! Mi az, hogy!
Virágba és zászlódíszbe öltözött a börtön. Voltak lampionok, vörös csillagok, mifenék.
Meg a legfontosabb elvtársak képei
Kádár János
Losonczy Pál
Németh Károly…
És elérkezett a május elseje.
A köpcös pártitkár büszkén feszített a börtönkapuban, vadonatúj öltönyben.
És arra jött a menet.
A városi pártitkár elvtárs is.
A megyei pártitkár elvtárs is.
És mindannyian látták, hogy a börtön pompásan feldíszítve.
És az elvtársak képei…
A legfontosabb elvtársak képei…
Kádár János elvtárs…
Losonczy Pál elvtárs…
Németh Károly elvtárs…
Mind a rács mögött!
A köpcöst azonnali hatállyal leváltották.
Még ma sem érti, hogy miért…