2011. október 19., szerda

Net-vakság

Vak gépem

Sötét világban;

Elektro-nyomorúságban,

Fájdalmasan hallgatag;

Tán véletlen,

Vagy talán rosszindulat;

Virtuális hegyszorosban

Elakadt

A net-patak.

Holt-egyedül,

Net-telenül

Sóhajtoz a gép;

Nehéz lehet magányosan,

Ha az ember

Minden tagja

Ép.

Netes munkám nem haladhat

Sajnálom nagyon;

Száraz levél dörmög kint

A korai fagyon.

Boldog napom Anikóval

Így zárul talán,

Szél keze fut vágyakozva

A vén körtefán.

Akadozik, ami új és modern;

Azt hiszem;

Csak a régi tart örökké:

A hű Szerelem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése