Szőke nő zűrben az űrben - 125.

SZÁZHUSZONÖTÖDIK RÉSZ

Íródott Nyuzga javaslatára

A bejárat! Megvan a bejárat!

Mindhárman a panorámaképernyő előtt álltak. A rögtönzött animáción látszott, hogy az áthatolhatatlannak és folyamatosnak tűnő falon valamiféle szaggatott vonalakkal jelzett rés rajzolódik ki.

Karen nem sokat értett a rajzból, de azt felfogta, hogy valóban van a falon valamiféle bejárat.

- Admirális a hajónak! Kérem a behatolási lehetőségek elemzését!

Helmut higgadtan bólintott.

- Végül is – vont vállat. – miért ne? Ha már ennyit küszködtünk vele, és idáig eljutottunk, miért ne hatolnánk be? Legalább véglegesen tisztázzuk.

Ed Philips megrázta a fejét.

- Ez ennyire nem egyszerű. Lehet, hogy a dehibernáció automatikusan működésbe lép a bejárat kinyitásával. Ez elvileg nagyon is elképzelhető. Ha valakik odabent nyugszanak, mi valóban fel akarjuk őket ébreszteni?

Igen, ezen el kellett gondolkodni. A szőke nő bevallotta magának, hogy erre a kérdésre korántsem tud válaszolni. A férfiakra pillantott, de láthatóan azok is tanácstalanok voltak.

- Nem tudom, akarnám-e…- mondta ki Helmut.

Karen Bozchana Kadlecikova legyintett.

- Azt hiszem, egyelőre nem ez a kérdés, – mondta. – hiszen még csak azt tudjuk, hogy van bejárat, de fogalmunk sincs arról, hogy egyáltalán képesek vagyunk-e bemenni.

Mélyet lélegzett, és a vezérlő felé fordult:

- Admirális a hajónak! Ismételten kérem a behatolási lehetőségek elemzését!

- Meglepődnék, ha nem tudnánk bemenni – dörmögte Ed.

- Erre ne végy mérget! – torkollta le Helmut.

„Hajó az admirálisnak! A csatahajó számítógépe szerint az objektum bejáratának felépítési és működési elvei teljesen megegyeznek a csatahajó úgynevezett küldő bejáratának elveivel. Amennyiben szükséges, képesek vagyunk lehetővé tenni a behatolást.”

- Hát akkor: hajrá! – kiáltott fel Ed.

Karennek azonban valami szöget ütött a fejébe.

- Admirális a hajónak! Mit jelent az, hogy külső bejárat?

„Hajó az admirálisnak! A csatahajó úgynevezett külső bejáratai kizárólag egy admirális parancsára hozhatók működésbe. A csatahajó tájékoztatása szerint összesen négyezer-nyolcszáz ilyennel rendelkezik. Arra szolgálnak, hogy a flotta admirálisai rendkívüli események idején is képesek legyenek birtokba venni a csatahajókat.”

Karen összerándult. Négyezer-ötszáz elrejtett bejárat a csatahajó burkolatán! Ezt azt jelenti, hogy szinte bármikor be lehet oda hatolni. Akár most is.

A kér férfi is megértette az új problémát, Helmut aggodalmas képet vágott, Ed azonban fel is szisszent.

- Ez nem jó – makogta.

Karen is így gondolta.

- Admirális a hajónak! Belülről lehetetlenné lehet-e tenni az úgynevezett külső bejáratok használatát?

- Az bizony jó volna! – tette hozzá Helmut. – A magam részéről annyit mondhatok: nyugodtan aludni sem tudnék, ha állandóan az járna a fejemben, hogy meglephetnek bennünket, akármikor ránk törhetnek kívülről.

Karen várt. Nem hitt benne, hogy a kívülről történő behatolás az adott pillanatban reális veszély volna, de jobb tisztázni a dolgokat.

„Hajó az admirálisnak! Természetesen a konspiráció ezt is lehetővé teszi. Egyetlen formális paranccsal az összes külső bejárat feloldásig hatástalanítható, de a parancsot kizárólag az admirális adhatja ki, és ő vonhatja vissza. A parancs érvényessége idején a külső bejáratok a parancsot kiadó admirálison kívül senki számára sem vehetők igénybe. Más admirálisok számára sem.”

Karen nagyot sóhajtott. Erre való hát a titulus, amit pedig nagyon nem akart komolyan venni.

- Admirális a hajónak! Parancsot adok az összes külső bejárat azonnali hatástalanítására!

„Hajó az admirálisnak! A parancsot vettem, és gondoskodom azonnali hatállyal történő végrehajtásáról! E pillanattól kezdve valamennyi külső bejárat hatástalanítva, Karen Bozchana Kadlecikova admirális!”

Karen Bozchana Kadlecikova nagyot lélegzett.

Egy probléma kipipálva. Mi maradt még?

A bejárat kinyitása.

Folytatása következik.