Bölcs kora ősz…
A nyári nosztalgiát élni hagyja,
Arcunkat
Napfénnyel
Simogatja;
És holdas éjjelen
Szép álmot lát
A vénülő
Jelen.
——-
Bölcs kora ősz…
A körtét és a szőlőt érleli,
Keze mindig ajándékkal teli,
És csendes hajnalon
Remény szikrázik
Minden házfalon.
——
Bölcs kora ősz…
Derűje: méltóságteljes patak;
Mert mindent lát: szeret és hallgatag.
Alkonnyal méri
Szép napjai hosszát,
És látja,
Hogy jó hazatérni
Hozzád.
2011. szeptember 7., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
De szép! :-)
VálaszTörlés