Huszonnyolcmillió a jósnőnek

A szememben az összes szőke nős viccet íbereli az alábbi történet:

Egy harmincas éveiben járó békéscsabai hölgy három részletben összesen huszonnyolc millió forintot adott egy jósnőnek, mert a derék szibilla meggyőzte róla, hogy a pénzen rontás van, megtisztítás céljából egy szent helyre kell vinni. Amit ő önzetlenül vállal.

A pénz persze még mindig a jósnőnél van. A jósnő ismeretlen helyen. A pénz szentelődik. Tisztul (mármint nyilván mosódik).

A hölgy állítólag szerelmi bánat miatt fordult a jósnőhöz. Utóbbinak meg biztos anyagi gondjai voltak. Hopp, hát nem elcserélték? A jósnőnek most valószínűleg nincsenek anyagi gondjai.

Lehet, hogy a hölgy szerelmi bánata is elmúlt.

És nem lehetetlen, hogy most meg anyagi gondjai vannak.

———

Érezzük azért, hogy ez már nem a hétköznapi mezei hülyeség kategóriájába tartozik.

Nem érdekel, hogy jutott a nő a most elherdált huszonnyolcmillióhoz. Mondjuk örökölte.

Jósnőhöz fordul. Szerelmi bánata van. A szibilla előbb legombol róla tízezret. Közben nyilván érzékeli, miféle különleges intellektussal hozta össze a jósorsa.

Megjön az étvágya.

Jelentkezik és közli: a hölgyön roppant erős rontás van, ami pénzzel kapcsolatos. El kell vinni a pénzt egy szent helyre, és meg kell tisztítani.

Személyesen találkoznak. A hölgy ki vesz a bankból és a jósnőnek ad kétmillió forintot.

Ez messze több annál, mint amire az együgyű követelés kapcsán számíthatott.

Félénkebb szélhámos máris felkötné a nyúlcipőt. Ez nem. Vérszemet kap. Érzi, hogy ő most a szerencse lánya. Újra jelentkezik. A rontás nagyon erős. Több pénz kell.

Síbol. Jó sokat.

Még mindig nem hagyja abba. Harmadszor is megjelenik. A maradékot is elviszi. A három alkalommal összesen huszonnyolcmilliót.

A kuncsaft meg várja, hogy visszakapja a megtisztított pénzét.

Kedves hölgyem, talán nem kellene annyira csodálkozni azon, hogy a jósnő felszívódott.

———

Mégis…

Mégis…

Mennyire kell ahhoz hibbantnak lenni, hogy valaki ilyen helyzetben akár egy fillért is a jósnőnek adjon?

Még pillanatnyi elmezavarról sem beszélhetünk, hiszen három különböző alkalommal is hagyta, hogy majmot csináljon belőle az a némber.

A butaság óceánjának olyan beláthatatlan mélységeibe merült alá, ahová batiszkáffal se lehetne követni.

——-

Huszonnyolcmillió…

Hány módon lehetne értelmes célra felhasználni?