7. A. A. Grecsko: A Kárpátokon át
A szovjet marsall könyvének egy része annyira nélkülözi az önálló gondolatnak még a látszatát is, hogy azt kell hinnem, valami kliségyűjteményből ollózták össze a marsall elvtárs ezzel megbízott segédtisztjei.
A legellenszenvesebb része természetesen az, amikor azt taglalja, miként történt, hogy a nép akaratából Kárpátalja (azaz itt már: Kárpát-Ukrajna) újraegyesült Ukrajnával…
Van azonban a könyvnek egy másik fontos tulajdonsága: minden más katonai emlékiratnál aprólékosabban és pontosabban meséli el, milyen is volt a szovjet csapatok konkrét taktikai és hadműveleti tevékenysége a Kárpátok és a Felvidék térségében. Valóságos hadművészeti tankönyv, ahogy elemzi, hogy hol hogyan kerülte meg, karolta át, csalta lépre az ellenséget; hol milyen osztagokat különített ki, hogyan variálta a tüzérségi támadást az éjszakai rohammal, milyen váratlan módszereket eszelt ki az utászok, harckocsizók, rohamlövegek, légideszant alakulatok felhasználására, milyen ravasz terveket hajtatott végre a felderítőkkel. Persze, kapok észbe: Grecsko marsall elvtárs a könyv publikálása idején olyan pozícióban volt, hogy mindenképpen a zseniális hadvezér nimbuszát kellett megteremteni körülötte. De azért ez akkor is hallatlanul informatív és szakszerű része a könyvnek.
De nem sokáig imponál a magyar olvasónak. Hamar rájövünk: az ilyesféle manőverekhez mindig nagy túlerőre van szükség. Helyenként istentelen nagy túlerőre…
Ráadásul az ilyesmi meglehetősen veszteségteljes. Hogy mennyire, az a fiatal magyar hadtörténész nemzedék kutatásaiból kiviláglik.
Végül: már-már szánalmasan hat a felsorolás, hogy a támadó lövészhadtestet hány harckocsi-, rohamlöveg-, hegyilövész- ágyús, tarackos, aknavető, rohamutász és egyéb ezreddel erősítette meg, amikor kiderül, hogy ezzel a görgetegként özönlő, félelmetes támadó vasfergeteggel szemben bizony - egy szál magyar gyaloghadosztály védekezik a maga köztudottan nevetséges felszerelésével…
8. Anthony Sheenard: A Főnix ébredése
Erről a regényről majd hosszabban szeretnék írni, de ahhoz előbb újra kellene olvasnom az erre kidolgozott szempontrendszeremmel. Ez csak akkor megy, ha a sok hajszás őrület csillapul körülöttem - ami ősz derekánál hamarabb aligha teljesül.
9. Bódai-Soós Judit: Visszafelé szaladó fák
Juditti regénye nagyon kedves könyvélményem volt, írtam is róla. Most éppen Anikó és a Lányok falják.
10. H. Lukács Borbála: Szellemtörténet és irodalomtudomány
Egy kicsit nehéz a stílusa, de rendkívül informatív. Azért vettem a kezembe, mert érdekelt Horváth János és az egykori Minerva folyóirat. Előbbiről sok újat nem tudtam meg, az utóbbiról azonban - rengeteget.
11. Tolkien: A Gyűrűk Ura
Harmadszorra olvastam el, a Lányom kérésére. Már nem jelentette azt a hatalmas élményt, amit ‘82-ben. Annak idején alig ismerte valaki nálunk ezt a regényt, és a Szerzőjét - egy-egy társaságban frenetikus egymásra találás következett be, ha rábukkantunk valakire, aki rajtunk kívül olvasta.
Azért jó könyv ez harmadjára is. Mi mindenre nem emlékeztem, mi mindent nem vettem észre.
Lehet, hogy az élményt most már a film is színezte. A mozi nagyon erőteljes képi világot teremtett, és el kell mondanom, hogy az általam ismert egyik legjobb adaptációnak tartom.
12. Julier Ferenc: Magyar hadvezérek
Mi még persze úgy tanultuk, hogy Julier Ferenc volt a Tanácsköztársaság árulója…
Régóta fentem a fogam erre a könyvre. Összességében csalódást keltett. Kissé valóban kurucos, de sokkal inkább közhelyes. Kínos pedantéria, kevés éleselméjűség. Sokat markol, keveset fog. A legtöbb fejezet ott zárul, ahol komoly hadtörténeti értékelésnek kezdődnie kellene.
13. Mezősi Károly: Közelebb Petőfihez
Erre a könyvre is régóta vadásztam - és földindulást okozott bennem. Több mint húsz éve tanított tények, adatok újraértékelésére késztetett, olyan pontokon kellett revideálnom az álláspontomat, ahol erre nem is számítottam. Biztosnak hitt dolgokról derült ki, hogy nem azok.
Egyetlen könyv adatainak sem jártam az utóbbi évben annyira utána, mint az e műben foglaltaknak.
Hallottam róla, hogy a kiváló kutató lényegében azért maradt alul tudományos ellenfeleivel szemben, mert - meghalt. Meglepő, hogy senki sem folytatja a művét…
14. Köpeczi Béla: Magyarok és franciák - XIV. Lajostól a francia forradalomig
A készülő regényemhez olvastam. Áradó adatbőség, kitűnő meglátások százai.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése