Suttog az éjben az alkonyi körtefa lombja,
Elmegy a nappali száz buta gond nyugalomba.
Nősül a Hold: üde csillagfény a kelengye,
Nászát élvezi áldva az éjszaka százszínű csendje.
Nyár ezer illata száll ma,
Hadd legyen édes a fáradt emberek
Álma.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése