Ha az Élet pókfonál…
Mindent körbeér,
Mindent fog és összetart,
Bárhogy fúj a szél.
—–
Ha az Élet napsugár,
Mindenütt ragyog,
Világlélek melegében
Mindig élni fog.
—-
Ha az Élet szalmaszál,
Mindenhol tapad,
Apró, vékony szívóssággal
Mindig megmarad.
——-
Ha az Élet rózsatő,
Mindig ép marad,
S a néma Semmibe tör
Az illat-áradat.
—-
Ha az Élet végtelen,
A Lét keszkenő,
Kezdet, s Vég játszópajtása
Lett a vén Idő.
—–
És ha az Élet örök…
Az csak akarat,
Kezdet, Vég és Folytatás
Rejtélynek marad.
2010. április 24., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése