Bámészkodó időutazó - avagy: miben nem hiszek

Bámészkodó időutazó - avagy: miben nem hiszek
2010. április 22., csütörtök

Azt írja a hogyishívják:

http://hvg.hu/Tudomany/20100416_forgetomori_idoutazo_bralorne?s=hk

Egy kanadai virtuális múzeum fotója hatalmas zűrzavart okozott. Sokak szerint az alábbi, 1940 novemberében készült fényképen egy időutazó látható.

Sokak szerint a napszemüveges pali kilóg a korból, minden ízében anakronisztikus, a jövőből (azaz a mi jelenünkből) került oda.

Mások szerint nem is pólót visel, hanem pulóvert, és 1940-ben is mászkáltak a világban ilyen megjelenésű emberek.

Ki-ki döntse el…


A vita eldöntetlen, a kis Bralorne város múzeumának viszont hallatlanul jó reklám.

——-

Hogy állok az időutazással?

A jövőbe történő időutazást lehetetlenségnek tartom mert ebben a pillanatban a jövő még nem létezik.

A múltba történő időutazás azonban szerintem lehetséges.

Sokkal jobban hiszek benne, mint az alábbiakban.

(Felsorolok néhány általam nem elfogadott elméletet, amelyeket a jelenlegi tudományos közmegegyezés különböző mértékben támogat. Talán egyszer majd ezekről is írok egy-egy posztot.)

1. Amerikát kizárólag a Bering-szoros felől népesítették be.

Mesterkélt elméletnek tartom. Igazából azt gondolom, hogy a benépesítés különböző irányokból történt. Sőt: szerintem Kr.e. 15 000 előtt is volt ember az Újvilágban.

——–
2. Az Íliász embereszménye Akhilleusz.

A becsületes trójaiakkal szemben a kicsinyes és aljas görögök rajza iszonyatosan erős kontraszt. Akárki volt Homérosz: a trójaiakkal rokonszenvezett. Ez már a második énekben teljesen világos. A sok isteni származású hős ellenében Hektór tíz éve védi a várost. Több, mint ötvenszeres túlerővel szemben.

Hektór halála botrány, nem válik Akhilleusz dicsőségére. Péleusz fia egy terminátor. A Szkamandrosz partján a fegyvertelen trójai fiatalok lemészárlása az eposz legundorítóbb jelenetsora.

Ő lenne az eszményi hős?

Ugyan, kérem…

Ha viszont Hektórt tekintjük eszményképnek, a két eposz embereszménye már nem is áll egymástól annyira távol, és akkor a homéroszi kérdés…

—–

3. Hogy Zrínyi Ilona 1643-ban született volna, mint azt Horváth Mihály állítja

Nagy László elképzelésével értek egyet.

A születési éve: 1652

Tizennégy éves korában ment férjhez először.

Persze, a második férjénél sem lehetett annyival öregebb, mint ami az irodalomban közhellyé vált.

——-

4. Hogy Petőfi Kiskőrösön született.

Úgy gondolom, a költő tudta jól.

A születési helye valójában: Kiskunfélegyháza.

——–

5. Hogy a Fehéregyháza és Héjasfalva között talált, báró Heydte ezredes, osztrák hadbiztos által leírt magányos holttest Petőfi lett volna.
Magam Pap Lajos alezredes véleményét fogadom el. Pap alezredes volt a segesvári csatában Bem vezérkari főnöke.

Petőfi Sándor a Monasztéria oldalában esett el - harcolva. Teteme a nagy tömegsírban nyugszik, ahol sohasem keresték…

—-

Mára talán ennyi elég is…