Szőke nő zűrben az űrben - XLV.

NEGYVENÖTÖDIK RÉSZ
Íródott Nyuzga javaslatára
Erich azonnal megállította a menetet.
- Milyen irányban halad?
- Keresztben vágott át az ösvényen nagyjából észak-déli irányban.
- Valami munkagép?
- Elég méretes. A lánctalp méretéből és nyomából a jármű össztömegét negyven-ötventonnányira becsüljük.
Erich füttyentett.
- Azannya! Az valóban jókora! Esetleg szállított valamit?
- Nem hinném. – felelte higgadtan Bundy. – öt méternél nem volt hosszabb, és nem húzott semmiféle vontatmányt. Egy roppant nehéz, ismeretlen rendeltetésű lánctalpas.
Ed Philips arca elkomorodott.
- Harci jármű volt. – mondta mély meggyőződéssel.
Csend támadt.
- Sok helyen gyártanak kerekes vagy lánctalpas harci járműveket, - fejtegette Ed. – bár még sohasem hallottam ehhez hasonló méretű monstrumról. Valószínűleg nagy erejű lézer vagy másféle fegyver van ráépítve. Esetleg ágyú. Attól nagyon súlyos lehet.
Percek múlva ott álltak a jármű nyomai mellett. Karen elszörnyedt. A lánctalp brutális méreteiből ítélve jókora jármű düböröghetett át az ösvényen. A bozótot szinte letarolta, néhány kisebb fát meg egyszerűen kidöntött.
Schellenberg félrevonta Edet.
- Mit tegyünk?
- Óvatosan induljunk előre.
- Helyezzük üzembe az impulzusfegyvert?
- Használtátok már valaha?
- Csak gyakorlatoztunk vele. Szimulált körülmények között. Működik.
Ed Philips elgondolkodott. Saknem egy perc telt el.
- Úgy gondolom: még ne. – felelte aztán az állítólagos mezőgazdasági instruktor. – Sok légierőnél folytatnak kutatásokat arra nézve, hogyan lehet időben észlelni az impulzusfegyvert. Elképzelhető, hogy vannak már erre szolgáló eszközök. Ez mindenképpen az idegek harca, és a levegőből nem könnyű bennünket észrevenni.
- Rendben van, kikapcsolva hagyjuk.
- Meddig tart üzembe helyezni?
- Négy-öt másodperc.
- Legyen készenlétben.
Szinte lopakodva indultak el az úton. Erich az egyik Huskyt látótávolságra előreküldte, és erősen lelassította a menetet. A kézi radarokat bekapcsolták, és igyekeztek éberen figyelni.
Az erdő neszei, gondolta Karen. Ha volnának neszek. Talán könnyebb lenne…
Legalább egy kilométert haladtak. Újabb nyomokat nem találtak, és a radarok sem jeleztek semmit. Egyszer tartottak rövid pihenőt. Erich, Ed, sőt még Karen is igyekeztek viccelődéssel, mosollyal elűzni a feszültséget, de a hangulat egyre nyomottabbá vált.
Amikor újra elindultak, az emberek gondolataikba mélyedve hallgatagon, komoran baktattak egymás mögött.
Erich és Helmut Schellenberg szinte egyszerre torpantak meg.
- A radar! Elsötétült a képernyő!
Többen ijedten kapkodtak a kézi eszközökhöz. Egyetlen radar sem működött.
- Miféle üzemzavar ez?
Ed próbált higgadt maradni, de az ő kézi radarja is elsötétült, és ettől csaknem pánikba esett.
Karen elkapta Erich vállát.
- Működik valami egyáltalán?
- Nem. – döbbent rá a férfi. – Szerintem vissza kellene vonulnunk, uram!
Már nem volt rá idő. A hangszóró brutális erővel reccsent rájuk a bozót sűrűjéből:
- Ne mozduljanak! Maradjanak, ahol vannak! Ne mozduljanak! Maradjanak, ahol vannak!
Néhányan a fegyverükhöz kaptak, de Erich leintette őket.
- Ne! Senkinek se jusson eszébe fegyvert használni!
- Kik ezek uram?
- Azonnal megtudjuk!
Nem kellett sokáig várni.
- Ne nyúljanak a fegyvereikhez! A legkisebb provokációra tüzet nyitunk!
Senki sem mozdult.
-Figyelem, tárgyalni akarunk! Öt személyt küldjenek előre ötvenméternyire az ösvényen fegyvertelenül! A tárgyalás alatt a többiek maradjanak, ahol vannak. Ha nem mozdulnak a helyükről, fegyverszünet van, ha bárki bármilyen irányba elindul: háború. Minden provokációra figyelmeztetés nélkül tüzet nyitunk!
Ed lassú mozdulatokkal lerakta a fegyverét, és Schellenbergre nézett.
- Menjünk, Helmut!
Erich ráruházta valakire a parancsnokságot, és melléjük lépett. Jött Bundy Cassidy is. Karen is csatlakozott, ő lett az ötödik.
Elindultak az ösvényen előre. Nagyjából ötven lépés után megálltak. Néhány pillanat múlva balról megzörrent a bozót, és öt ismeretlen lépett az ösvényre sisakban, fekete harci öltözékben.
FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK.