Vén padon a Vén Hallgatag.
Életfalak morajlanak.
Csörgedező Idő-patak
Nyárból az Ősz felé szalad.
A lejtőn majd gyorsulni kezd,
Jövő-holtágakat ereszt.
Aki a Nyarat túlélte,
Indul ősz jövő elébe.
Öntörvényű lett az Élet,
Végzet pörög,
Remény éled.
A világ önmagát méri,
Reménykedik, hogy túléli
Amit eddig soha senki,
S végre majd tovább tud menni.
Hogyha meg nem,
A Kezdtetek
Majd újra felvöröslenek.
Közeledik
A Zuhatag;
Vén padon a Vén Hallgatag...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése