Mi a Költő becsülete?

Sokan kérdeztetek...

Ha tudok, felelek...

Mi a Költő becsülete?

Számít-e?

Fontos-e?

Vagy a művész, költő, író

Egy másik régió,

A hétköznapi tisztesség számára

Tilos dimenzió?

Sokan kérdeztetek...

Ha tudok, felelek...

A költő, mint magánember fontos,

Vagy a mű?

A válasz nem egyszerű...

Együtt kell nézni őket,

Vagy külön-külön?

Örök érvényű válasz

Nincs erre,

Esküszöm.

Mi a költő becsülete?

Hol a Költő becsülete?

Mit gondoljunk róla?

Akad, aki ezt helyettünk

Megmondja?

Mi számít?

Amit a mindenkori kánon kiabál?

Ami tankönyvben áll?

Az érték mit takar?

Engedjük, hogy gondolkodjék

Helyettünk

A hivatal?

Ha arra nézünk, látjuk,

Hogy akad galiba,

Minden kánon sajog,

Verítékszagúak a profán angyalok...

Akad tankönyv, meg akadémia,

Benne kevés esztétika,

De tömérdek politika...

Vannak jó költők, rossz költők,

Áldottak és átkozottak,

Fasiszták és humanisták,

Ilyen- meg amolyanisták,

Dísztablók, 

Feketelisták,

Mindent tud ám a bölcs kánon,

Ítélkezik,

Megmond -

És a művek minősége

Az utolsó szempont...

Csörömpöl az

Egyhangú lemez,

S mi tudjuk, hogy az

Igazság nem ez...

Sokan kérdeztetek...

Ha tudok, felelek...

A sznobnak az értékre nincs gondja,

Véleményét a kánon megmondja,

Másutt tetszeleg,

Otthon meg

Sosem olvasott könyveket

Halmoz

A polcra...

Így is lehet.

Szájukból mindig olyan buggyan elő,

Ami ma kultúr-túlerő,

De közhelynek is utolsó talán,

Holnapután...

Kánontól, sznoboktól

Könnyen lehet független

Az Ember,

Szabadságharcot vívni nem kell,

Elég vállalni önmagunk előtt,

Ami

Nekünk 

Szép.

Számunkra az az 

Érték.

Lelkünkben tüzet

Az éget;

Az ad nekünk

Lírai

Élményközösséget.

Itt kezdődik,

Személyesség,

Identitás,

Az Ember -

A kánonra

Vállat vonni sem kell.

Most pedig jöjjön a konkrét eset.

Sokan kérdeztetek...

Ha tudok, felelek...

Magyar költőről van szó,

Nevet nem említek,

Aki nem hallott róla,

Ne tőlem tudja meg.

Hasonló esetekben

Első gondolatom,

Nem törhetek pálcát olyan felett,

Akinek terhét

Magam nem hordozom.

Sokan kérdeztetek...

Ha tudok, felelek...

Melyik a Költő,

Melyik a hamis?

Hogy' lehet az, hogy 

Ez is, meg az is?

A költő is ember,

Közénk tartozik,

Rá is ugyanaz vonatkozik,

Mint bárki másra.

Verse nem menti,

S nem ítéli el,

Helytállni önmagáért

Nem versének,

Neki magának kell.

Nem a Költővel,

A státusszal van a baj,

A költő-státusszal,

Ami minden kultúr-kánon alapja,

A művészet-hivatal

Öregapja.

Jó verset bárki írhat,

Bárki boldog lehet,

Örülhet

Sírhat;

Élményt az Isten ad 

Mindenkinek.

Költő alkalmilag

Bárki lehet,

Ez Isten

Szent 

Kegye.

Mindenkinek jön

Ősz,

Tél,

Nyár,

Tavasz,

Jó verset bárki írhat,

Nemcsak az,

Akit kultúrkánon protokolltermében,

Vagy néhány kultúr-öltönyös beszédben,

Esetleg másféle kánon-vidéken,

Kocsmában,

Piacon,

Kereveten

Adó,

Erő,

Vagy kiváltság fejében

A kánon-költők költő-számba vesznek,

S hivatalosan

Költőnek kineveznek.

Lehet persze

Költőket koronázni,

A fémpánt később csak

Ószeresnek érték,

Egyedül Bennünk,

Lelkünkben

A Mérték.

Fordítva is igaz:

Aki a verset írja,

Az is Ember,

Ugyanebben a világban forog,

Számlákat fizet,

Híg tócsában tocsog,

Költő reggeltől estig

Senki sem lehet.

"Iksz költő jobbról,

Ipszilon meg balról,

Az egyik most lép le a villamosról,

A másik éppen kigúvadt szemekkel

Bámul egy elhaladó nő után..."

Ezek nem Költők,

Státuszok csupán...

Bármilyen díjat

Kaphatsz,

Nyerhetsz,

Vehetsz,

Költő Te is csak

Versedben lehetsz,

Csak ott találhat Rád

Az Olvasó.

A Vers külön világ,

Más Lét,

Más határ,

Az Igaz Versben

Az Idő megáll.

Mi a Költő becsülete?

Vers,

Öröklét,

Minden,

Mert Költészet

Versen kívül

Nincsen.

A személy tisztességes vagy gazember,

Győz önmagán,

Stagnál,

Vagy elbukik,

A személy tán igen,

A jó Vers

Sohasem hazudik.

Sokan kérdeztetek...

Ez hát a felelet.