Időtlen a Líra szava;
Öröklétben árad tova.
Az Epika Múltat terem,
A Dráma az Örök Jelen;
A Líra időtlen Fenség,
Örök Emberi Tisztesség.
Időtlen a Líra szava;
A lélek örök moraja.
Nem korlátozza pénz-vakság,
Sem hatalmi kótyagosság;
Nem dísz, nem erény, nem vétek;
Az Örök Emberi Lényeg.
Időtlen a Líra szava.
Nem ereszkedik le soha
Piacok profán honába,
Nincs, és soha nem lesz ára.
Hogyha megszabná az árát,
Feladná Líra mivoltát.
Időtlen a Líra szava;
Mértéke csupán: önmaga,
Korok, évszázadok telnek,
Szólnak, elnémulnak nyelvek,
Kialakul ezer forma,
Mindben otthon van a Líra.
Időtlen a Líra szava,
Nem köti hierarchia.
Semmi költészet-hivatal
Keblében élni nem akar,
A saját útjait járja,
Van szerzője, nincs gazdája.
Időtlen a Líra szava;
Nem érdekli politika.
Nem néz buta szabályokat,
Dogmák között nem válogat.
Nem professzor, és nem táltos,
Nem pártatlan, nem is pártos.
Nem dísz, nem erény, nem vétek;
Az Örök Emberi Lényeg.
Öröklétben árad tova;
Időtlen a Líra szava.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése