KÉTSZÁZNYOLCVANHARMADIK
RÉSZ
A két férfi csodálkozva nézett a szőke nőre.
„Hajó az admirálisnak! A beépített fegyverzet nem mobilizálható. A
csatahajó tartalék fegyverrendszere azonban igen, mert ez fegyverhordozó
kutterekre van telepítve.”
Karen felfigyelt.
„Admirális a hajónak! Ez pontosan mit jelent?”
Ed Philipsnek a szája is tátva maradt, Helmut kapkodta a
fejét ide-oda.
„Hajó az admirálisnak! A beépített fegyverzet minden egyes elemének van
tartaléka, ami kutterekre van telepítve.”
Karen a homlokát ráncolta.
„Admirális a hajónak! Ezeket is aktivizáltuk?”
„Hajó az admirálisnak! Igen, de a kutterek nem rendelkeznek
legénységgel.”
Karen csaknem legyintett egyet csalódottságában, aztán
gondolt egyet.
„Admirális a hajónak! Robotlegénység?”
Karen látta, hogy Ed Philips csöndesen bólint.
„Hajó az admirálisnak! A fegyverhordozó kutterek robotlegénysége
raktárban van, originál csomagban, admirális. Sohasem kerültek használatba.”
Helmut elmosolyodott.
„Admirális a hajónak! Mennyi ideig tartana üzembe helyezni őket?”
Ed Philips ezt már nem
állta meg szó nélkül.
-
Úgy van! – kiáltott fel.
„Hajó az admirálisnak! A csatahajó harci tervében van erre egy
automatikus eljárás, ami nem egészen öt perc alatt üzembe helyezi a teljes
robotlegénységet, a kutterekre vezényli őket, és újabb öt perc alatt az összes
kutter kiléphet a csatahajóból.”
A szőke nő mosolygott:
„Admirális a hajónak! Elrendelem a végrehajtását!”
Meglepetésére a hajó tiltakozott.
„Hajó az admirálisnak! Mást javasolnék, Karen Bozchana Kadlecikova
admirális.”
A szőke nő meglepődött. Ed Philips is felkapta a fejét.
„Admirális a hajónak! Halljam!”
„Hajó az admirálisnak! Mindössze negyedórát venne igénybe, hogy a
robotharcosokat átkonvertáljuk a saját flottánk számára. Tudásuk, erejük,
képzettségük, minden képességük megmaradnak, és száz százalékig megbízhatóak
lennének.”
Karen megértette, fel is sóhajtott.
„Admirális a hajónak! Egyetértek! Végrehajtani! A kutterek minél
hamarabb szálljanak fel, és vegyék körül a flottát!”
„Hajó az admirálisnak! Parancs nyugtázva! Végrehajtása megkezdve!”
Karennek még valami az eszébe jutott.
„Hajó az admirálisnak! Kérek két századnyi robotharcost azonnal
átvezényelni a könnyűcirkálóra!”
„Hajó az admirálisnak! Parancs nyugtázva! Végrehajtás megkezdve!”
„Admirális a hajónak! Meddig tart a kutterek energiája?”
„Hajó az admirálisnak! Legfeljebb öt napig, a tartalék energia
felhasználásával nyolc napig, asszonyom!”
Karen megkönnyebbült.
„Admirális a hajónak! A kutterek szálljanak fel minél hamarabb!”
„Hajó az admirálisnak! Parancs nyugtázva! Végrehajtás megkezdve!”
Karen sóhajtott, és töltött magának egy pohár italt. A
férfiak feszült tekintetét meglátva elszégyellte magát.
-
Bocsássatok meg!
Töltött nekik is. egyiknek se volt kedve inni, Ed Philips le
is tette a poharát, Helmut szórakozottan nézegette.
-
Hol tarthat a felélesztés?
Költői kérdés volt, Ed Philips érezte is, hogy nem lesz
válasz. Még órák voltak hátra.
„Hajó az admirálisnak! Támadási kísérlet!”
Mind oda kapták a tekintetüket a panorámaképernyőre, de szinte
semmit sem láttak. Mindössze néhány villanás volt, aztán újra sötét lett a
csatahajó körül.
„Hajó az admirálisnak! Ellenség megsemmisítve!”
Még Helmut is hiába meresztgette a szemét, semmit sem látott
az ellenségből.
„Admirális a hajónak! Kik voltak a támadók?”
Ez a másik kettőt is érdekelte.
„Hajó az admirálisnak! Öt Rodney-osztályú csatahajó, asszonyom.”
Ed Philips összerándult, Karen szája remegett. Vajon hány
hadihajót menesztenek még ellenük?
-
Gyorsan és boszorkányosan elbántunk velük! – jegyezte
meg Helmut.
Ed Philips kurtán bólintott.
-
Hány csatahajójuk lehet még?
-
Remélhetőleg minél több! – vágta rá Ed Philips.
Mindketten kérdően néztek rá, ezért hozzátette:
-
Most egy ideges és korlátolt biztonsági főnök irányítja
ide ezeket a csatahajókat. Ha van még belőlük elég, semmi egyebet sem tesz
majd, mind ideküldi az összeset. Ha elfogynak, kénytelen lesz valami okosabb
fickótól segítséget kérni. Vagy jelenteni a dolgot az Ultenberg csoportnak. Nem
tudom, hány hajóval rendelkezhet még, ezekből nem készült valami sok. Egyenként
is hatalmasak és méregdrágák.
Karen érezte, hogy az izgalomtól az arca és a nyaka is
kivörösödik.
„Admirális a hajónak! Van-e még a csatahajón mobilizálható fegyverzet?”
Ed Philips értetlenkedve nézett a szőke nőre.
„Hajó az admirálisnak! A leghatékonyabb fegyvertípusok közül néhánynak
még van tartaléka. Ezek közül három mobilizálható, asszonyom.”
Karen éppen ezt akarta hallani.
„Admirális a hajónak! Használtuk eddig ezeket?”
„Hajó az admirálisnak! Még nem használtuk őket, asszonyom!”
„Admirális a hajónak! Ezeket át lehetne helyezni a könnyűcirkálóra?”
„Hajó az admirálisnak! Az említett három minden további nélkül
áthelyezhető, asszonyom.”
Karen éppen ezt akarta hallani.
„Admirális a hajónak! Ezeket a fegyvereket a robotharcos kezelőkkel
azonnal áthelyezni a könnyűcirkálóra!”
Ed Philips csodálkozva nézett a szőke nőre.
-
Miért?
Karen elengedte a füle mellett a kérdést.
„Hajó az admirálisnak! Parancs nyugtázva, végrehajtás megkezdve!”
Feszülten figyelték a panorámaképernyőt. Ekkor már kezdtek
kifelé rajzani a csatahajó testéből a fürge kutterek.
Folytatása következik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése