Köd kuporog az árokban

Köd kuporog az árokban,
Csend üli a tájat,
Ablak alatt didereg a
Decemberi bánat.
——–
Fűszálakon csillog a dér,
Ragyog a Hold fénye;
Sejtelmes, akár szellemek
Téli álomképe.
——
Borzongató éjszakában
Fagy parazsa éget,
Sötétből röhögi ránk a
Tél a feszültséget.
—–
Köd kuporog az árokban,
Reszket a híd szája,
Tél király a horizonton
Hadait mustrálja.
—–
Jégparipák nyerítenek
A fagy-légióra,
Számíthatunk tél hordára,
Zimankóra, hóra.
——
Rágalmak kósza fellege
Kúszik fel az égre,
Hitvány nyelvek vágynak vele
Dagonyázni végre.
——-
Köd kuporog az árokban,
Hiénák vihognak,
Télre, hóra, bajra, fagyra
Varjak tolakodnak.
—–
Jégvirág az ablakokban,
Csend üli a tájat,
Véd minket a kicsi kályha,
Mint ágyú a várat.
—-
A szerelem nem öregszik,
Csak aki megéli,
Túléljük, ha utána még
Érdemes lesz élni.
Related posts: