Sötét égben Hold vacog,
Fényes éjben hó ragyog,
Hallgatagon tivornyáznak
A fagyok.
———
Jeges, sűrű február,
Fagy kopog a kapunál,
Mikor jön el az olvadás
És a sár?
——–
Végre itthon a Gyerek,
Körülvesz a jó meleg,
Kicsi kályhánk duruzsolva
Enyeleg.
——-
Sötét égben Hold vacog,
Fényes éjben hó ragyog,
Házunk körül fáradt jövő
Csavarog.
———
Befelé nőnek a fák,
Elbutul a hiúság,
Rossz zenével vegetál
Az Ifjúság.
———
Téli szél havat kavar,
A napi Lét túl fanyar,
Most szakad idegen földre
Sok magyar.
——–
Sötét égben Hold vacog,
Fényes éjben hó ragyog,
Fénykönnyeket hullatnak
A csillagok.
——-
Vén alagút hunyorog,
Egyszer majd oda jutok,
Hogyha végleg elfogynak
A holnapok.
——-
Sötét égben Hold vacog,
Fényes éjben hó ragyog,
A tükörből fél évszázad
Mosolyog.
——
Durva, jeges február,
Valahol készül a nyár,
Útra kelt már hazafelé
Sok madár.
——-
Sötét égben Hold vacog,
Fényes éjben hó ragyog,
A munkától meghátrálni
Nem fogok.
——–
A vén, örök február,
Jéggel, hóval, faggyal vár,
Kíméletlen, rideg arcú
Vén tatár.
——
Az Idő, a vén kokott,
Nagyon helyben nem hagyott,
Mivel az Isten férfinak
Alkotott.
——-
Sötét égben Hold vacog,
Fényes éjben hó ragyog,
Amíg élek, maradok
Aki vagyok.
2012. február 11., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése