Tán rosszabb se,
Csak körbe-körbe jár.
Amíg Isten olyan embert talál,
Aki éppen erkölcsösen cselekszik,
Van Erkölcsi Világrend,
Van Remény,
S talán Jövő.
A világ nyárutó hevében fő,
Panaszkodik a gazdag és hatalmas,
S a pénzes sóherek
A mások éhbérére irigyek.
Az álszent mézesmázos hangon prédikál,
Farát riszálja felénk a halál,
Tán jobb lenne,
De Szerelemmel telve még az esték,
Van még
Akiért
Élni
Kötelesség;
S Jövőt látok,
Ha szemem behunyom.
Istent tisztelem,
Szeretem nagyon,
De szegényt irigyelni nem tudom.
Múlik a Nyár,
Már hervad a virág;
A mai napon sem lett jobb
A világ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése