Szürke égből
Ezüstösen kavarog;
Fehérbe dermednek elvek,
Lejárt eszmék,
Agyonhasznált szólamok.
Szakad a hó nagy pelyhekben
Hideg fényű
Novemberi éjszakán;
Mint az átok
Egykor régen
Ó világok
Elfeledett alkonyán.
Szakad a hó nagy pelyhekben,
Fehéredik,
Nehezedik a világ;
Távolban már gyülekeznek
Félelmetes
Jövőbeli éjszakák.
Szakad a hó nagy pelyhekben,
Szürke égen
Bágyadt-sápadt Hold fityeg;
Addig élhet még a világ,
Amíg végleg
Be nem fagynak
A Hitek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése