Régi lelkek ott pihennek.
Glédában áll ott a nemlét;
Leteszik volt élet terhét.
Nem lelkesednek,
Nem félnek;
Egyetlen szót sem beszélnek.
Lent tétova sötét árnyak;
Fent életvágy-madárszárnyak.
Gyülekezik
Az Akarat;
S ami Titok,
Titok marad.
Nyugszanak földek és vizek;
Időn túli sötét liget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése