Üres ladik a Styx partján

Üres ladik a Styx partján,

Emlékezet sötét halmán.

Idők sara lepi be már,

Hallgatagon Hektórra vár.

Fent jácintok lila fríze,

Alant a Styx néma vize.

Üres ladik a Styx partján,

Rajta kiszáradt bojtorján.

Körülötte sötét moha,

Hektórnak még semmi nyoma.

Odaát csöndes fantomok

Csalódott hordája dohog.

Üres ladik a Styx partján;

Hektórra mindhiába vár.

Achilles Őt le nem verte,

Hiába volt elrendelve.

A sorsba nem nyugszik bele,

Bolyong tovább a szelleme,

Újjá-, meg újjászületve

Teszi a dolgát sietve.

Üres ladik a Styx partján;

Néma éjben Hektórra vár.

Egyedül gyönge a végzet.

Nem más, mint néma igézet,

Magában csupán tántorog,

Mint a részeg komprádorok.

Üres ladik a Styx partján;

Profán jóslatok sírhalmán.

Sötét nyárfához kikötve

Hektórt várja - mindörökre.