Aki az Istent elhagyja,
Profán szellemnek lesz rabja,
Doktrína-csapdára akad,
Azon - mint a légy - fennakad,
S profán hitek harcosaként
Fecsérli el az életét.
Aki az Istent elhagyja,
Önmagát olcsón eladja.
Tragikus végzetbe réved,
"Felvilágosulva" téved,
S a beszűkült távlatokat
Látva önmagába szakad.
Aki az Istent elhagyja,
Meztelenül lép a fagyba.
Céltalan világba vetve,
Mint jégtáblán jegesmedve,
Sivár elrendelést talál,
S nincs egyebe, mint a halál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése