Atlantiszban egykor régen
Fák hajladoztak a szélben.
Sziklás partok sóban áztak,
Szónokok handabandáztak.
Ott is voltak hulla "elvek",
A szegények ott is nyeltek.
Ott is szólt szomorú nóta,
Mennyit "fejlődtünk" azóta?
Atlantiszban egykor régen
Ragyogott a Nap az égen.
Tudták, hogy a világ kerek,
Ott is voltak bölcs emberek.
Voltak, akik csókkal keltek;
Akadtak boldog szerelmek.
Akadt ezer csodás óra,
Mennyit "fejlődtünk" azóta?
Atlantiszban egykor régen
Tolvaj sompolygott az éjben.
Voltak viskók és paloták,
Voltak kínok,
Voltak Csodák.
Alkoholizmus, drog-átok,
Gyilok,
Hűtlenség,
Csapások...
Gonosz vállát pénz paskolta;
Mennyit "fejlődtünk" azóta?
Atlantiszban egykor régen
Torz uralkodott a Szépen.
Fogyatékos tiszteltetve,
Egészséges üldöztetve,
Végzet bársonytakaróban,
Szabad Akarat a hóban.
Összevissza járt az óra,
Mennyit "fejlődtünk" azóta?
Atlantiszban egykor régen
Jövő táncolt hófehérben,
Aztán banyává feketült,
Magányosan egy kőre ült,
Teteme csupaszon maradt,
S elsodorta az áradat...
Közelgett a végső próba...
Mit is "fejlődtünk" azóta?
Atlantiszban egykor régen
Gyötrelmet láttak az égen,
A tenger az égre szaladt,
A mennybolt a földre szakadt...
Eljött a pokoli óra...
Fejlődtünk vajon azóta?
Ugyanaz van
Földön,
Égen,
Ami Atlantiszban - régen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése