Vergődnek körben a Szavak;
Még keresik önmagukat.
Tébolyultan, körbe-körbe,
Sorokba nem tömörülve.
Hétköznapi iszonyatok
Fölött kormos füst gomolyog.
Omladék,
Halál,
Temető;
Fanyarul hallgat az Idő...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése