Esőkönnyet zokog a Nyár,
Tócsa gyűlik,
Mélyül a sár.
Támad a zivatar-tatár,
Ázik egyre a vén határ.
A mezőkön tócsa-sebek,
Jelen Jövendőért rebeg.
Esőkönnyet zokog a Nyár;
Profán pusztán madár se jár...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése