KÉTSZÁZHATVANEGYEDIK RÉSZ
Karen már csaknem élvezte. Tudta, hogy a világ összes szennye most az ő nyakába szakadt, de kíváncsi volt. Mindent tudni akart.
- Kifejtené bővebben?
- Hogyne, kedves hölgyem, azon vagyok!
- Hát halljuk!
Morgensohn gúnyos mosollyal mérte végig a három embert.
Közben Karen félig elfordult, és szinte maga elé suttogta:
„Admirális a hajónak! Rögzíteni az elhangzottakat!”
Azonnal jött a válasz:
„Hajó az admirálisnak! Az ismeretlen jelenléte nehezen érzékelhető, de az általa mondottak rögzíthetők!”
- A hajóval társalog, Karen? – kérdezte Morgensohn.
A szőke nő nem látta okát, hogy hazudjon.
- Igen, a cirkálóval. Van kifogása ellene?
- Nincs.
- Akkor, ha kérhetem, beszéljen egy kicsit hangosabban!
- Semmi akadálya, hölgyem! – vigyorgott az idegen.
Ed Philip kihúzta magát.
- Halljuk! – vetette oda mogorván.
Helmut közelebb húzódótt a vezérlőpulthoz.
- Rögzíttetni akarja, amit mondok?
Karen némán bólintott.
- Rendben van – kezdte az idegen. – Lassan és hangosan fogok beszélni. Így megfelel?
Karen ismét bólintott.
- Sigismundo Rafánál és képleteinél tartottunk, – kezdte az idegen. – Sigismundo Rafa súlyos veszélyt jelentett az Ultenberg csoportra, ezért halálra keresték, kutatták mindenütt a világegyetemben. Sehol nem találták. Ezért az Ultenberg csoport ügynökei mindent elárasztottak.
Nyugodtan köhintett egyet, majd ráérősen, szépen artikulálva folytatta:
- Tisztában voltak vele, hogy az univerzumban igen sok olyan hatalom létezik, amelyik szívesen felszámolná az Ultenberg csoportot, és még több olyan, amelyik szeretne vele közösködni. Abban reménykednek, hogy az utóbbiakból van több, és az ügynökeiket arra instruálták, hogy azokat is erre biztassák, akik esetleg fel akarnák számolni a Digitális Téridőt. Abban bizakodtak, hogy aki a kezébe kaparintja Rafát és a képleteket, zsarolni akarja majd őket.
- És így lehet? – robbant ki Helmutból a kérdés.
Morgensohn a fejét rázta.
- Nem. Nem így lett. Sigismundo Rafa eltűnt, nyoma veszett. Akkoriban már, a Nagy Lázadás vége felé alkudozás folyt. Mindenki csak egy töredékét tudta annak, hogy mije van a többinek, és senki sem sejtette, mije lehet az Ultenberg csoportnak.
- Hol volt ezalatt Sigismundo Rafa? – kérdezte Ed Philips.
Morgensohn vigyorogva intett.
- Ne vágjunk a dolgok elébe. Volt akkor egy másik univerzális probléma is. williams admirális és a flottája.
Karen akaratlanul is Ed Philipsre nézett. A férfi feszülten figyelt, és izgatottnak tűnt. Kidagadtak a nyakán az erek.
- Wiliams admirális? – kérdezte Helmut.
- Úgy van! Egyre több jel mutatott arra, hogy az admirális a világegyetem diktátora szeretett volna lenni.
Ed Philips nem bírta tovább.
- Rágalom! – kiáltotta. – Nem hiszem!
- Miért nem?
- Mert ő volt az apám!
Morgensohn elvigyorodott.
- Ha az apja volt, jobban kellett volna ismernie, kedves uram. Williams admirális úr főparancsnokként a kezébe kaparintott minden harcoló egységet. Sokat még az úgynevezett lázadók közül is. akiket le kellett volna vernie – Ed Philips csodálkozó arckifejezését látva még tódított is egyet. – Különös útjai voltak Williams admirálisnak, uram. Még azóta sem sikerült teljesen felderíteni az intrikáit. Veszedelmes ember volt, nekem elhiheti.
Ed Philips a fejét ingatta. Morgensohn kíméletlenül folytatta.
- Egy ideig az erők egyensúlyban voltak, mert az Ultenberg csoport azt képzelte, hogy Williams admirális az ellenfeleihez húz, azok meg azt, hogy az Ultenberg csoporthoz. Ezért aztán az alkudozás egy szakaszában kölcsönösen követelni kezdték egymástól Williams megfékezését. Lassan rádöbbentek arra, hogy Williams egyiküktől sem függ.
Hatásszünet. Karen elvigyorodott. Akárki ez a Morgensohn van érzéke a színpadiassághoz.
Ed Philips keze remegett. Morgensohn nem törődött vele.
- Williams admirális mindenkire veszélyt jelentett. Mindkét fél azon törte a fejét, hogyan állíthatná félre. Váratlan problémát okozott, hogy rá kellett jönniük, nem rendelkeznek a Williams alá tartozó haderők felett. Kicsúsztak a Szövetség ellenőrzése alól, és az Ultenberg csoport sem tudta irányítani őket. Történelmi pillanat volt. Akadt egy hatalmas, gyakorlatilag legyőzhetetlen erő, amely felett az Ultenberg csoport nem diszponált. Az összes pénze dacára sem.
Ed Philips nagyot sóhajtott, a csendben robbanásként hatott. Karen érezte, hogy kiszárad a szája.
- Mi történt utána?
Morgensohn rendüketlenül vigyorgott.
- Az hozta a fordulatot, amikor Sigismundo Rafa feltűnt Williams admirális vezérkarában.
Ed Philips összerándult, mintha kakas csípte volna meg.
- Sigismundo Rafa? Az apám vezérkarában?
A vigyor felé villant.
- Ott bizony! Minden oldalnak álmatlan éjszakákat okozott.
- És?
- Az admirális a helyzet uraként viselkedett. Az összes felet zsarolni kezdte.
Folytatása következik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése