Bem tábornok tüzérei zömmel diákokból verbuválódtak, és híresen jól
lőttek. Annyira, hogy később az orosz tisztek úgy vélték, nagyobb
kaliberű lövegekkel rendelkeznek, pedig ők hatfontos ágyúkkal
viszonozták a cári tizenkét- és huszonnégy fontosok tüzét.
Egy alkalommal valamelyik ágyú kamasz irányzója gondosan becélozta az
erdélyi osztrák főparancsnokot, a távoli dombtetőre kíséretével
gyanútlanul fellovagló Anton Puchner tábornokot. A húszéves tűzmester már éppen el akarta sütni az ágyút, amikor…
Bem lóháton állt a löveg mellett, egy különösen szelíd vén lovon,
hiszen mindenki tudta róla, hogy csapnivalóan rossz lovas, és állandóan
lepotyog a nyeregből.
Most azonban szinte akrobatikus mozdulatra szánta el magát.
Meglendítette a lovaglócsizmás lábát, és félrerúgta az ágyú csövét.
Éppen a lövés pillanatában.
A lövedék el is fütyült a semmibe, jó messzire az osztrák törzskartól.
A tüzérek értetlenül néztek a tábornokra. Egyikük értette franciául, Bem annak mondta:
- Ne bántsátok Puchner tábornokot! Ha meghal, honnan kerítünk az erdélyi osztrák sereg élére még egy ilyen marhát?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
:-)
VálaszTörlés