A Szerelem metafizikája

A halhatatlanság – csak Szerelem;
A boldog Lét megújul szüntelen,
És vén fejét csóválja a halál.
——–
Az egyén talán gyenge szalmaszál,
Idő sodrában lábujjhegyre áll,
De a Mindenség rá támaszkodik.
—–
Minden cél üdvözül, vagy kárhozik,
Nem az Idő, az Ember változik,
S a Lét tükréből Isten mosolyog.
——-
Férfi és nő: az Igen és a Nem;
Nélkülük Élet nem lesz sohasem -
S a halhatatlanság? Csak Szerelem.