2010. június 18., péntek

Szőke nő zűrben az űrben - LXIII.

HATVANHARMADIK RÉSZ
Íródott Nyuzga javaslatára

Jó háromméteres fal magasodott előttük, de Boyar még csak nem is lassított. Automatikusan kinyíilt előttük a kapu. Utána gyors egymásutánban még három.
Karen figyelt. Úgy látta, a férfi semmilyen módon nem vezérelte a kapuk automatikáját. Akkor pedig csak egyetlen lehetőség van: a légpárnás automatikusan bebocsátást nyer a falak mögé. Ezt jó lesz megjegyezni.
A negyedik kapu előtt a légpárnás váratlanul fékezett.
- Innentől gyalog megyünk.
A szőke nő bólintott. Mindketten kiszálltak. Boyar rideg kőoszlopok tartotta árkád alá vezette Karent. A nő szétnézett. A szögletes alapú, csúnya és sivár oszlopok hatalmas, dísztelen épület homlokzatát tartották. Ez volna az Akropolisz? Nem, az legalább ötven méterrel magasabban van, a domb tetején. Alighanem ezen a kapun keresztül lehet odajutni.
Boyar félrehúzódott, és valakivel tárgyalt egy apró mobiltelefonon. Kinyílt a kapu.
- Jöjjön, Karen!
Jókora kapucsarnokba léptek. Karent leginkább egy metróállomásra emlékeztette. Néhány fegyveres katona várakozott rájuk, de nem tartoztatták fel őket.
- Parancsoljon, uram! – mondta Boyarnak az egyikük.
A szőke nőre rá se hederítettek.
- Jöjjön, Karen!
Egy mozgólépcsőbe szálltak, és lassan felfelé indultak. A lépcső túlságosan meredek volt, Karen görcsösen kapaszkodott a korlátba. Amikor felnézett, elállt a lélegzete.
Szédítő magasságba tartottak a mozgólépcső tűvékony toronyban vezetett felfelé, amelynek falai fent üvegből voltak, és az ablakok roppant, csupasz sziklacsúcsra néztek. Fantasztikus volt, váratlan és lefegyverző.
A látvány mindenkire mély benyomást gyakorolt volna, az első pillanatban Karen is hátrahőkölt.
Hol látta már ezt a hegyet? Mert hogy valahol már látta, arra esküdni mert volna. De hol?
Azonnal rájött.
A nyomortévében. Ez a hely szerepelt a bunkók számára készült igénytelen kalandfilmek egyikében. Talán nem is egyben.
Karen gondolkodott. Legalább tíz éve láthatta a filmet, és az akkor sem volt már friss. Azóta létezne ez a hely? A térmanipulátorral együtt?
Nem mentek fel a mozgólépcsőn a torony tetejére, hanem körülbelül félúton beléptek egy oldaljáratba.
- Hova megyünk?
- Majd megtudja, Karen. – vágta rá magabiztosan a férfi.
A következő pillanatban lehervadt a mosoly az arcáról.
Fegyvert fogtak rá.
Folytatása következik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése