Januári szörnyű ködben

Januári szörnyű ködben

Száraz falevél se zörren.

Helyenként nem is fénylenek

Az útburkolati jelek.

Hiába is jönne velem,

Nem jut szóhoz a félelem.

Ködbe megyek,

Ködből jöttem,

Sűrűsödik körülöttem.

Egyre sűrűbb, rondább, furább;

Makacsul vezetek tovább.

Tükrömből durva fény fakad;

Egy kocsi régen rám tapadt.

Vezetek csöndben, szikáran;

Dolgom van még a világban.

Ha egy kicsit hátrébb menne,

Mindkettőnknek jobb lehetne.

A látótávolság kurtább;

Minden, minden

Egyre furcsább.

Egyre furcsább,

Egyre durvább.

Nyugodtan vezetek tovább.

A köd már mindent betakar;

Mikor jön már az a kanyar?

Idők, ködök, 

Hitek,

Létek;

Amíg élek,

Hazatérek.

Isten biztos megértené;

Szörnyű ködben

Hazafelé.