Az Isten;
Kitartunk majd
A legvégső határig,
Hogy túléljük-e a telet,
Az Tavaszra
Elválik.
Ősszel hallgatag
Az Isten;
Az Isten;
Új réteg gyűlik sokéves
Múlt Időre,
Avarra;
Régmúltunkat
Száraz levél,
Dogmatömeg
Takarja.
Ősszel hallgatag
Az Isten;
Az Isten;
Isten hallgat,
Csendben a bölcs
Csak a hülye
Kiabál;
Kárhozatát
Üvöltözi
Fülünkbe
A buta profán
Maszkabál.
Ősszel hallgatag
Az Isten;
Az Isten;
Ködbe bújik el
A Jövő,
Az Igazság,
A Lényeg;
Amíg élünk
Élnek velünk
Az igazi
Remények.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése