2025. november 22., szombat

Előszó a hatvannegyedik telemhez






Kettőezer-huszonötnek
Közeleg a vége,
Készülünk az újabb évre,
Meg az újabb télre.

Zsémbes, rigolyás november
Most nem minket pártol,
Szétrombol mindent, ami még
Megmaradt a nyárból.

A világban hülyeség nő,
Empátia csökken;
Média-befolyás alatt
Állnak egyre többen.

Láthatatlan pénzcsürhének
Sok új gyarmat kéne,
Hemzseg, hogy régi célpontját
Darabokra tépje.

Úgy hiszi, világuralmát
Mű-mikulás hozza;
Fölösleges háborúját
Tovább olajozza.

Bilincset tákolgat jövő
Tavaszra, meg nyárra,
Agymosott tömeget készít
A hősi halálra.

Hatvannegyedik telemhez
Egyre közeledve,
Nem érdekel se mű-erkölcs,
Se műanyag medve.

Szeretnék még Anikóval
Élni és remélni,
Bízom benne: jövőre is
Érdemes lesz élni.

Szánom azt, aki még a nagy
Lólábat se látja;
A hamis prédikátornak
Bécsben bot a bátyja.

Lelkembe önjelölt hadak
Sose menetelnek,
Kenetteljes marhaságok
Rég nem érdekelnek.

Hatvannegyedik telemhez
Közelebb egy nappal,
Leszámolok
Félelemmel, nemhittel, haraggal.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése