Valamikor biztosan.
Öregszik a Történelem,
Az Idő pedig rohan.
Mesterkélt őstörténetre
A Valóság visszalő;
Előbb-utóbb a tudomány
Feje lágya is benő.
Összeomlik ripők dogmák
Vérrel tákolt halmaza,
Kárpátok alatt sosem volt
Szláv vagy germán őshaza.
Indogermán kultúrfölény
Már a porban hentereg,
Infernóban szomorkodnak
Mindenféle schlözerek.
Romantikus jelmezködben
Az árja gőg kiabált,
Az udvarias magyar meg
Buta képpel félreállt.
Százötven év török után
Százötven év finnugor;
Elnémított Múltunkra meg
Egyre szállt a szürke por.
Csorba fogú elméletek
Sírján túllép a világ,
Újra kell gondolni, mit is
Mondanak a krónikák.
Nem sújtott ránk sarkkörön túl
Isten jeges ostora,
Hazatérünk az Urálból,
Ahol nem jártunk soha.