December, a mintapolgár.
Birtokában régi oltár.
Havat és ünnepet ígér,
Konkrétumok elől kitér,
Régi szép telekről beszél,
Leginkább a múltjából él.
Álmos jelen, ködös jövő;
Mindig a múlt kerül elő.
December, a mintapolgár,
Közel, s távol múltban vájkál.
Egykori polgári házak
Ma már viharverten állnak,
Régi kényelmük romjain
Foszlik a fakult krinolin.
Régi, fegyelmezett világ,
Kiszámított rátartiság.
Végérvényesen dőlt romba,
Belehullott Trianonba...
December, a mintapolgár
Mindig elmúlt ügyet szolgál.
A világháborúk között
Szikárabban öltözködött,
Volt nyomorúság, szélsőség,
Gyakran ínség, néha bőség,
Végérvényesen dőlt romba,
Belehullt a háborúba...
December, a mintapolgár,
A jelenben vajon hol jár?
Hol áll ma a régi oltár?
Ki a polgár?
Mi a polgár?
Vajon milyen jövőt szolgál
December, a mintapolgár?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése