Ádvent első napjaiban
Állok,
De az idő rohan.
Ádvent az én menedékem,
Várom,
Várom
Minden évben.
Szeretném, ha hozzám érne,
Belebújnék a
Lelkébe...
S mire beleélem magam,
Faképnél hagy,
Múltba suhan...
Ádvent az Időn átoson,
S máris itt van a karácsony...
Ádvent most újra rám ragyog,
S az agresszív hétköznapok
Nem hagynak merülni benne,
Bárcsak több időm lehetne...
Ádvent első napjaiban
Mindig új
Reménység fogan:
Hangolódni
Jobbra,
Szebbre;
Felkészülni
Az Ünnepre...
Szent Karácsonyt,
Ha betoppan,
Megélni szépen és
Hosszan...
Egy életre töltekezni,
És fenékig kiélvezni.
Az autómat vezetem,
S az út szélére képzelem
A szép ádventi fényeket.
Szél süvít.
Az Idő pereg.
Ádvent meghitt csenddel éled,
Áll a Lélek.
Fut az Élet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése