A Boldogság az jár mindenkinek,
De van, aki rest lehajolni érte,
Mert azt képzeli, hogy van fontosabb...
Isten sem ad helyette másikat.
A Boldogság az jár mindenkinek,
De nem díj, nem vétel, nem adomány,
Aki nem ér rá megteremteni,
Az másokban hiába keresi.
A Boldogság az jár mindenkinek,
De akad, aki észre sem veszi,
Mert "nem érték", ami alant hever,
És megszokta, hogy panaszkodni kell.
A Boldogság az jár mindenkinek,
A piacon csak pótszer van helyette,
Ha magunk nem tudunk dolgozni érte,
Krőzus kincse is hiábavaló.
A Boldogság az jár mindenkinek,
De akad, aki inkább elhajítja,
Mert azt hiszi, csak tragikus póz illik
Hozzá hasonló jelentős személyhez;
És - mind között ez a legostobább -
Fanyar képpel becsapja önmagát.
A Boldogság legfőbb magánügyünk,
Senkit sem rövidítünk általa,
De jobb lehet általunk a világ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése