Kárpát-medence - az utópiák selejtezője

Utópia-selejtező

Kárpát-medencei mező...

A Kárpátok rejtekében,

A világ ütőerében,

Ki tudja, mennyire régen

Elhullanak utópiák,

Világboldogító dogmák,

Botcsinálta birodalmak.

Itt buknak - a nagyhatalmak.

A Kárpátok rejtekében,

A világ ütőerében,

Ki tudja, mennyire régen

Magyarok, s nem magyarok...

Itt minden hamis "világrend",

Meg álságos utópia

Elbukott, és ezután is

Bukni fog.

Utópia-selejtező

Kárpát-medencei mező...

A Kárpátok rejtekében,

A világ ütőerében,

Ki tudja, mennyire régen

Minden mesterkélt szisztéma

Próbára kerül,

S előbb-utóbb a süllyesztőbe merül.

Utópia-selejtező

Kárpát-medencei mező...

Itt

Talán a bronzkor óta,

Vagy ki tudja, hogy mióta,

Elbukik a hamis nóta.

Istenkirályok,

Rendszerek

Itt mindig levitézlenek.

Minden, ami abnormális,

Levitézlik ezután is.

A Kárpátok rejtekében,

A világ ütőerében,

Ki tudja, mennyire régen

Az Élet hol boldog,

Hol meg ostoha,

Nem itt van a profán megváltás hona.

Széllelbélelt utópiák

Kárpátok hegyei alatt

Előbb-utóbb

Mindig csődöt mondanak,

Nem él meg itt

Rossz doktrína,

Se dogma,

Csak

Gondolat.

Utópia-selejtező

Kárpát-medencei mező...

Tradíciók fáradt őre,

Utópiák temetője...

A Kárpátok rejtekében,

A világ ütőerében,

Ki tudja, mennyire régen

Itt húzódik hódítások útjában

Az ősi gát:

Se "szent hódítás",

Se tatár,

Se dzsihád;

Innen egy birodalom sem jut tovább.

"Természetes terjeszkedés",

Lebensraum,

Impérium,

Osztályharcos proletár...

Mindenféle birodalom

Itt megáll...

Éppen ezért igen gyakran

Ömlött a vér,

Folyt a vér,

A drága vér...

Újra meg újra itt volt

A hadszíntér...

A Kárpátok rejtekében,

A világ ütőerében,

Ki tudja, mennyire régen

Fogyatkozik már a nép...

Az Élet itt

Mindig nehéz,

S - mindig szép.

Utópia-selejtező

Kárpát-medencei mező...

A Kárpátok rejtekében,

A világ ütőerében,

Ki tudja, mennyire régen

Itt semmi sem könnyed,

Sósabbak a könnyek,

Hazugabb a hazugság,

Gyanakvóbbak az apák,

Félénken nő 

A Remény,

Meg a virág.

Sok hazugságot hallottunk,

De még mindig

Létezünk,

Ma már a féligazságban sem hiszünk.

Utópia-selejtező

Kárpát-medencei mező...

Védi gyepű,

Farkasverem,

Gondolatsánc,

Elszántságból vont erőd;

A támadó gyakran nem kap 

Levegőt.

Itt hódítót gáncsolnak el

Tüskebokrok,

Dombok,

Fák;

Hasraesnek az ideológiák.

Utópia-selejtező

Kárpát-medencei mező...

Vol itt már vérvörös ige;

Osztályharc a lét lényege -

Ötvenhatot,

Tankos segélyt

A Kárpátok nem  felejt...

Selejt ez is.

Mindig is az volt -

Selejt!

Volt itt piac-utópia;

A seft az élet motorja,

Ösztönös alku a rend,

Jólétet a láthatatlan kéz teremt -

Mögötte meg ott lapul a 

Nagy globális pénzputri,

Amit még reklám se rejt;

Selejt ez is.

Mindig is az volt -

Selejt!

Volt, 

Van mindenféle szekta,

Tizedet gyűjt "jó célokra",

Egyedül az üdvözítő,

Amit a guru kifejt;

Selejt ez is.

Mindig is az volt -

Selejt!

Ma is akad utópia,

Nem kevés,

Sok ígéret van bennük,

S amit adnak:

Csak temérdek szenvedés.

Soknak foga rajtunk vásik,

Egyik rosszabb, mint a másik.

Sánta, nyegle utópiák,

Leghangosabb a legbutább.

Eltévelyedést ünneplő

Alattomos pénz-túlerő

Biztat magzat-gyilkosságra,

Identitás-pusztításra,

Kábítószeres hörgésre,

Önfeladás-ünneplésre...

Annyira még nem lettünk ám,

Konzum-ostobák,

Mint hiszi a világ,

Hogy ne látnánk,

Mi az, amit a globális dollár-lóláb

El se rejt...

Selejt ez is.

Mindig is az volt -

Selejt!

Utópia-selejtező

Kárpát-medencei mező...

A Kárpátok rejtekében,

A világ ütőerében,

Ki tudja, mennyire régen

Élnek emberek...

Tudják, 

A Kárpát-medence

Mennyország is,

Pokol is lehet.

Egybe fogva

Ragyog ránk

A Béke Istennőjének

Jóságos mosolya;

Szétszabdalva?

Áskálódás,

Irgalmatlan gyűlölet hona...

A Kárpátok rejtekében,

A világ ütőerében,

Ki tudja, mennyire régen

Tudnunk kéne már:

Békés Jövő,

Perspektíva

Ránk csak akkor vár,

Hogyha végre

Tisztességgel

Becsülettel

Megbélkélve

Tiszta lélekkel összefogunk;

Nincs más választásunk, hiszen:

Összetartozunk.

Nem a fellengzős nagy tervek,

Hanem a napi keservek,

Hétköznapi felelősség

Teszi jobbá egyszer

A világot.

Az utópia távlat nélküli,

Üres cél;

Salakból szó-mágiával nyert acél...

Minden lépés fontos,

Különösen az első.

Azt gátolná legjobban

A túlerő.

Azt pedig nem másutt,

Itt fogjuk megtenni.

A Kárpátok rejtekében,

A világ ütőerében,

S nem akárki,

Hanem mi:

A Magyarok.

A Kárpátok rejtekében,

A világ ütőerében,

Ez vár ránk,

Ez lett mára,

Aktuális küldetés...

Apró lépés,

Még egy lépés,

Sok lépés...

Ez a Jövőnk;

Lényegünk.

Úgy kell nagyon messze jutnunk,

Hogy innen el nem megyünk...