Arad napján
Hull a levél,
Gyászdalokat dúdol a szél.
Csendesen ballag az Idő,
A Múlt hatalmas temető.
Értékvesztő reggeleket
Éjszakai nihil követ.
Inflálódik már az Ennyi...
Emitt a Lét,
Ott a semmi...
Csőcselék zúg,
Isten hallgat;
Szeretet
Hitet takargat.
Arad napján
Idő halad;
Élünk,
Amíg Élet akad...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése