Vén eperfa áll a Hegyen,
Árnyékában Isten pihen.
Roppant, kerek koronája
A profán lármát kizárja.
Az avarba Múltak hullnak,
Elmúlnak, vagy -
Megújulnak.
Susognak fenn a levelek;
Lelkek,
Életek,
Emberek...
Ahogy Fenn, éppúgy
Odalenn;
Vén eperfa fenn a hegyen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése