Régi földvárak romjai -
Egy másik világ tanúi...
Favázas sáncépítmények.
Elmúlt időkről regélnek.
Sokáig nem tettünk értük,
Szavukat is ritkán értjük,
Pedig jó volna érteni...
Segítene helyre tenni
Sok történelmi tévedést;
Betömni sok lappangó rést...
Régi földvárak romjai...
Akad itt belőlük annyi,
Mint amennyi másutt sehol..
Titkot őriznek...
Valahol...
Mióta van itt magyar szó?
A tömérdek apró folyó
Közötti szárazulatok,
Szélesre feltöltött dombok
A természetes központok;
Itt álltak az első "Motte"-ok...
Az egy várból átlátható
És innen kormányozható
Tartomány lett a vármegye,
Államunk egyik ismérve,
Mióta világ a világ...
Nem vettük ezt sehonnan át.
Régi földvárak romjai...
Óvilágok központjai...
Voltak nagyobbak, kisebbek,
Gyöngébbek vagy erősebbek...
Némelyik százszor felépült,
A másik gyorsan kiürült..
Régi földvárak romjai...
A dogmák ellentmondásai
Gúnyosan mosolyognak ránk...
Tanultuk, hogy Árpád apánk
Nomád módra legeltetett,
De tüstént várat épített
Itt a Kárpát-medencében
Határszélen, gyepű szélen...
A sablon úgy belénk pállott;
Nem látjuk a butaságot...
Trianonban szlávnak nézett
Egykori magyar köznépek
Vették ide be magukat,
S védelmezték uraikat...
A Múlt sírását hallani...
Régi földvárak romjai...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése