Mély tenger az Ember-Múltunk

Mély tenger az

Ember-Múltunk;

A tizedéről sem tudunk,

Rossz teóriákat gyártva,

Állandóan helyben járva,

Kopasz világvégék között

Kerülgetjük

A Küszöböt.

Belépni nem tudunk soha,

Visszaránt a sok doktrína.

Mély tenger az

Ember-Múltunk;

Saját nyomunkon kullogunk.

Elveszett régi világok

Emlékén doktrína-hályog.

Hiába szól róluk a Jel,

Az összeset tagadni kell.

"Tudományos" történelem

Dogma-históriát terem...

Evolúcióba zárva

A Jövő félszeg és sánta,

Ép tagjait utópiák

Cápafogai karcolják,

S a "fejlődés" álpátosza

Ringatja fals nyugalomba...

A Küszöb...

Megint ott vagyunk...

Mély tenger az

Ember-Múltunk...