Egykor Hattin szarvainál...

Egykor Hattin szarvainál

Volt keresztes-csontvázas bál.

Jeruzsálem rossz királya

Bárgyún ment a pusztulásba,

Vitte a nyomorult hadát,

És a Nyugat vesztett csatát...

Miféle analógia

Vihog korunk napjaira

A régesrégi csatából?

Mi a Közel?

Mi a távol?

Egykor Hattin szarvainál

Egy királyság a szélbe száll...

Önfelszámoló ál-érdek,

Tehetségtelen vezérek,

Fanatikus céltalanság,

Rózsaszín doktrína-vakság,

Csőlátással erőlködve

Bele a halálos ködbe,

Öngyilkos víztelenségbe,

Éppen, mintha ma történne...

Egykor Hattin szarvainál

Minden józan ész fejre áll...

Az abszurd felelőtlenség

Többet árt, mint az ellenség...

Villám csaphatott az észbe...

Szaladin - "beült a készbe"...

Egykor Hattin szarvainál

Őrült táncot járt a halál.

A rossz politika vége,

Logikus betetőzése...

Mi változott Hattin óta?

Mitől lett jobb Európa?

Ha az erkölcs a földre ül,

Profán elvek írják fölül,

Kiüresednek az esték,

Mert a mai "modern eszmék"

Többsége súlyos tévedés,

Vagy régi eltévelyedés...

Egykor Hattin szarvainál

Nyugat végzetére talál...

Ma újra végzet-eledel,

És Hattin felé menetel...