Éltek egészen más rendet...
Ólomsúlyú idők jártak,
Bátrabbak voltak a bátrak.
A pártok meg lobbik helyett
Volt valódi képviselet.
Néhai Karok és Rendek
Nem hiába üléseztek.
Bécsi télben,
Oszmán nyárban,
Csonka, pusztuló országban
Csökevényes államiság...
Tán rajtuk múlt a Magyarság...
Néhai Karok és Rendek
A mennyekbe ritkán mentek...
Gyakorta panaszáradat
Ostromolta a gátakat,
Sok kicsinyes "Nem" szavazat,
Üres torzsalkodás akadt.
Néhai Karok és Rendek
Korábban sok rosszat tettek.
A bajt csak későn észlelték,
Mátyás vesztét ünnepelték.
A tetterőt fullasztották,
A szögletest gurították...
Néhai Karok és Rendek
Tiszteletet érdemelnek.
Bár Hazánk sokat szenvedett,
Örökös tartomány nem lett..
Magyar romlás századában
Nálunk - szólásszabadság van...
Néhai Karok és Rendek
Nem voltak hősök, se szentek...
A stílus volt valami más:
Volt követi utasítás,
Ahhoz tartották magukat
A választott követ urak,
Az volt a köz véleménye,
Nem tántorodhattak tőle...
Ebből sokat tanulhatna
A mai demokrácia...
Régesrégen Múlttá lettek
Néhai Karok és Rendek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése