Ősz lépett Nyarunk nyomába

 Ősz lépett Nyarunk nyomába,

Nehezül az Idő lába.

Nyár-emlékek fényesednek;

Szimbólumok pityeregnek.

Vén  jelképeit porolja

Az Elmúlás fikciója.

Ősz lépett Nyarunk nyomába;

Profán érzés száll magába.

Nap süvegel Távlat úrnak;

Templomtornyok ködbe szúrnak.

Elmúlt a Nyár, a Lét éke;

Megöregedett a Béke.

Ősz lépett Nyarunk nyomába;

Az Öröklét újra kába.

A Mítosz örök-esendő,

Áztatja utókor-eső.

Profán erőszak-szabadság

Vakarja a Jelen hasát.

Nehezül az Idő lába;

Ősz lépett Nyarunk nyomába.