A néhai Immanuel Kant

Mondatai máig hatnak.
Akadnak már náluk szebbek,
De még nem hangzottak
Jobbak.

Mondatai máig hatnak...
Egyre vetnek,
Magot szórnak,
Egyszer majd talán aratnak...

A néhai Immanuel Kant...
Kezében régen elnémult
A Lant...
Nyugszik
Alant.

Ha feltámadna,
Mit mondana ma?
Régen órát igazítottak hozzá..
A mai liberalizációt,
Meg a mai globalizációt
Hogy osztaná,
Szorozná?

Ha élne,
Ma sem félne.
A mindenható ésszel szembeszállt,
Mikor mindenki arról kiabált...

A néhai Immanuel Kant,
Azt hiszem,
Nem félne, és nem alkudna
Ma sem.

Mint aki a felszínen mindig átlát,
Megvonná a vállát,
Gyalázhatná a világmédia,
Istázhatná, fóbozhatná
A buta söpredék,
Azt mondaná:
Jövőhöz,
Fejlődéshez
Ez még
Nem elég.

A néhai Immanuel Kant...
Kétszáz év elsuhant
A világ felett,
Mióta kérdezett,
De felelet
Azóta sem született.

Vajon mit szólna,
Ha látná,
Mára a filozófia mivé lett,
Hogy szegényházba tévedt,
Hogy azt hirdeti,
Véletlen és céltalan
Az Élet...?

Szó nélkül nem hagyná...
Megmondaná:
A tőke
Csak nagyra puffadt, ócska fa fejőke,
Csak szivattyúzni tud,
Tejet nem ad,
De nem is él,
Huszonnégy óra munka, nulla bér,
Ennyi az álma,
Hogy sosem lesz más,
Mint önmaga járma...

Mondatai máig hatnak.
Akadnak náluk cifrábbak,
Színleg tudományosabbak,
De nincsenek igazabbak.

A néhai Immanuel Kant...
Rég tudta,
A legfontosabb antinómia
Veszélybe, hódításba sose kerget,
Választ rá az Ember,
Az örök Gyermek,
Nem egyetemen,
A Lelkében nyerhet...

Hogy Isten van, vagy nincs,
Sose aktuális.
Örök igazság egy van:
A Morális.

Az objektivitást hajszolni kár,
Az anyag makacsabb, mint a szamár,
Csak élettelen, hideg, tiszta rend
Életet nem teremt.

Hatalom, pénz, tudomány,
Mint csak kellék,
Annyit sem érnek, mint egy tiszta emlék...

Isten van, vagy nincs,
Nem ránk tartozik...
Mindegy neki,
Hiszünk,
Nem hiszünk
Benne...
De mindig úgy kell élnünk,
Mintha
Lenne...

Rejti a hant,
Nyugszik alant,
Egykor élt, alkotott,
Ránk csupa
Szépet,
Szentet,
Jót hagyott...

Valahol tán Platónnal társalog,
Hogy mely ideák halhatatlanok...

Ha kérdezzük,
Műve ma is felel,
Barátunk marad az idők végéig,
S velünk fog élni
Kant
Immanuel.